Egy-egy kivégzés mindig hatalmas „médiaeseménynek” számított, így volt ez az ókortól kezdve napjainkig. És ha nem a nép egyszerű fiát, hanem az ország vezetőjét állították a bitófa alá vagy a kivégzőosztag elé, az még nagyobb érdeklődést és visszhangot keltett. Olykor azonban nem a nagy nyilvánosság előtt zajlott az „igazságszolgáltatás”, ilyenkor ezek titkait sokáig csupán egy nyirkos pince vagy egy sötét folyosó őrizte.

A véres pince pokla

Amikor az orosz polgárháborúban a II. Miklóshoz hű seregek 50 kilométerre megközelítették Jekatyerinburgot – ahol a cári családot őrizték –, a bolsevikok úgy döntöttek, hogy a famíliát és mindazon szolgákat, akik velük maradtak, ki kell végezni. Ezzel 11 embert ítéltek halálra: a cárt, a cárnét, Alekszej koronaherceget, a négy, 17 és 22 év közötti hercegnőt, az udvari orvost, a szakácsot, egy írnokot és a cselédlányt.

 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2016. tavasz számában olvasható.