Múlt-kor.hu

Keresés

Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 21
28 találat
[1]

1556. március 21.

Thomas Cranmer máglyán fejezi be életét

Az angol főpap, egyházreformátor Aslacton-ban született 1489. július 2-án. Cambridge-ben teológiát tanult, majd ugyanott tanított. 1523-ban szentelték pappá, 1528-ban megismerkedett VIII. Henrik angol királlyal, s ez döntő fordulatot hozott az életében, 1532-ben ugyanis canterbury érsek lett, s ő volt az első protestáns érsek e tisztségben. Magas egyházi méltóságában sikerült keresztülvinnie VIII. Henrik válását, s ő eskette össze a királyt Boleyn Annával. Kezdeményezte az angol egyházjog reformját, s kidolgozta az anglikán államegyház (Rómától való elszakadása) elvét és szertartásrendjét, amelynek alapján a király 1534-ben Anglia egyedüli világi és egyházi fejének nyilvánította magát. VIII. Henrik halála után az ország egyik régense lett, s befolyását VI. Edward alatt is megtartotta, irányításával terjedt a reformáció Angliában. 1548-ban kidolgozta az anglikán katekizmust, eltörölte a cölibátust (maga is megnősült). I. Mária katolikus restaurációja idején bebörtönözték, s mint eretnek máglyán halt meg.

[2]

1731. március 21.

Kiadják a Carolina Resolutio-t

A Carolina Resolutiót (magyarul: Károly király döntése) 1731. március 21-én adta ki az uralkodó, és ezzel II. József türelmi rendeletéig szabályozta a protestánsok jogait. A rendelet szerint az evangélikusok és a reformátusok szabad vallásgyakorlata az egész ország területén csak magán-vallásgyakorlat formájában megengedett. Nyilvánosan a protestánsok csak ott gyakorolhatják vallásukat, ahol az 1681. évi soproni országgyűlés XXVI. tc.-e (artikulusa) ezt megengedte, vagyis az erről a törvénycikkről elnevezett artikuláris helyeken. A máshol élő protestánsok a helyi katolikus plébános felügyelete alá tartoztak, neki kellett fizetni is. A katolikus egyházi hatóságok a protestáns egyházak felett is felügyeletet gyakoroltak, így katolikus püspökök döntöttek a protestánsok házassági pereiben. Katolikus és protestáns csak katolikus pap előtt köthetett házasságot. A protestánsok katolizálását szorgalmazták, a katolikusok protestáns hitre térését viszont a lehetséges mértékig akadályozni igyekeztek. Az állam alkalmazottainak olyan, ún. dekretális esküt kellett letenniük, amely tartalmazta Szűz Mária és a szentek nevét is - mivel erre protestáns nem esküszik, a protestánsok számára gyakorlatilag lehetetlenné vált a hivatalviselés. A Carolina Resolutio kiváltotta mind a protestánsok, mind a túlzó katolikusok heves tiltakozását, mégis egészen 1781-ig érvényben maradt. Ez a fél évszázad a magyar ellenreformáció legeredményesebb korszaka volt. (Nem mentes az erőszaktól sem: 1747-ben, pl. elkobozzák a Debrecenben nyomott "Heidelbergi Káté"-t, mert úgymond sérti a katolikus vallást.) Amit tehát az ellenreformáció nem tudott elérni a nyílt üldözéssel, a prédikátorok gályára küldésével, azt elérte a vegyes házasságok és a karrierlehetőségek ügyes irányításával: Magyarországon a katolikus maradt a legerősebb felekezet.

[3]

1796. március 21.

Megszületett Kubinyi Ferenc paleontológus

Videfalván látta meg a napvilágot. Jogi tanulmányokat végzett és többször járt külföldön. 1825-től minden országgyűlésen részt vett, s az 1840-es években a liberális ellenzékhez csatlakozott. 1848-ban a losonci kerület képviselője és a forradalom lelkes híve volt, ezért 9 évi várfogságra ítélték, de 1852-ben amnesztiával szabadult. 1848-ig részt vett a magyar orvosok és természetvizsgálók tevékenységében, majd 1852-1861 között tudományos munkájának élt. 1862-ben Ipolyi Arnolddal és Henszlmann Imrével Konstantinápolyban tanulmányozhatta az ott őrzött Corvinákat. Számos tanulmánya jelent meg a paleontológia, geológia és archeológia körében. 1841-ben az MTA levelező, 1858-ban tiszteleti tagjává választották. Több éven át a Magyarhoni Földtani Társulat elnöki tisztségét töltötte be. Videfalván halt meg 1874. március 28-án. Róla nevezték el a szécsényi múzeumot. Főbb művei: A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje... (Pest, 1855); Őslénytani adatok Magyarországról (Pest, 1856); A teve és ló (Pest, 1862); Országgyűlési beszéde (Pest, 1862); Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái (Pest, 1864)

[4]

1801. március 21.

Megszületett Lukács Pál, a magyar gyermekköltészet egyik úttörője

Földműves szülők gyermekeként Kamocsán látta meg a napvilágot. A losonci főiskolán tanult, majd vándorszínésznek állt. Ezt követően 50 éven át volt házitanító. Tanítványa volt pl. Péchy Tamás, Ráday Gedeon. A maguk idején igen népszerű gyerekverseivel földrajzi, néprajzi ismereteket terjesztett. Idős korában visszavonult szülőfalujába, ahol alapítványt hozott létre az arra érdemes gyermekek támogatására. Az 1840-es években a reformpolitika eszméit népszerűsítette. Szülőfalujában halt meg 1873. augusztus 15-én.

[5]

1804. március 21.

Kihirdetik a `Code civil`-t, a polgári törvénykönyvet

Franciaországban, 1804. március 21-én hirdetik ki a `Code civil`-t (`Code Napóleon`), a polgári törvénykönyvet. A "Code civil" a francia forradalom fontos vívmányait foglalja törvénybe: a törvény előtti egyenlőséget, az egyén szabadságát, a tulajdon szabadságát, a munka szabadságát (vagyis a céhkényszer eltörlését), a lelkiismereti szabadságot, az egyház és az állam szétválasztását. A törvénykönyv a feudális társadalmi szerkezet felszámolását rögzíti. A "Code civil" a Bonaparte Napóleon első konzul uralmát támogató polgárság érdekeinek felel meg; a tulajdon védelme azoknak a polgároknak a birtoklását védi, akik a forradalom alatt korábbi egyházi vagy nemesi birtokot szereztek meg. A törvénykönyv kedvez az iparnak és a kereskedelemnek, és elősegíti a kapitalista társadalmi rend kialakulását. A "Code civil" bevezeti a kötelező polgári házasságot és lehetővé teszi a válást. A nők azonban nem lesznek egyenrangúak a férfiakkal, a törvénytelen gyerekek és anyjuk jogait a törvény nem veszi figyelembe. A törvénykönyvet négy jogászból álló bizottság négyévi munkával alkotta meg. Napóleon személyesen vett részt számos ülésen, és elősegítette a vitás kérdések megoldását. A "Code civil"-t a Franciaország uralma alá tartozó területeken is bevezették, és néhány módosítással Napóleon bukása után is érvényben maradt számos meghódított országban.

[6]

1806. március 21.

Megszületett Benito Pablo Juarez, mexikói államférfi

A politikus San Pablo Guelatao-ban született. Mexikóban megvalósította az 1857-es demokratikus alkotmányt és számos reformot hajtott végre. 1858-től alelnökként, majd 1861-72 között köztársasági elnökként ellenezte az angol-francia intervenciót, III. Napóleon mexikói hadjáratát és Habsburg Miksa uralmát, akit 1864-ben mégis Mexikó császárrá kiáltottak ki. Miután a nemzeti felkelés hatására visszavonták a francia hadsereget, Juárez 1867-ben kivégeztette Miksa császárt, s visszatért hazájába. Visszaállította a köztársaságot és megtörte az egyház hatalmát. Mexikóvárosban halt meg 1872. július 18-án.

[7]

1821. március 21.

Kolozsvárott megnyílik az első kőszínház

Az 1794-95-ös országgyűlés határozatot hozott egy állandó kolozsvári színházépület megteremtésére. Az építkezés vezetésével Káli Nagy Lázárt, a magyar nyelv fejlesztésén és a nemzeti színjátszás megteremtésén munkálkodó Kolozs vármegyei táblabírót bízták meg. Szentjóbi Szabó László Mátyás Király című darabjának bemutatásával 1821. március 21-én nyílt meg az első, építésének kezdetétől színháznak szánt kőszínház Kolozsvárott.

[8]

1848. március 21.

Megalakul a Pest megyei Közbátorsági Választmány

  • 1848. március 21. eseményei

    [9]

    1848. március 21.

    A jobbágyfelszabadítással megszüntetendő úrbéres szolgáltatásokért és a tizedért kárpótlást szavaznak meg

    A jobbágyfelszabadítással megszüntetendő úrbéres szolgáltatásokért és a tizedért a törvénytervezet kárpótlást kínált, melyet `a nemzeti közbecsület védpajzsa` alá helyezett. Az úrbéres szolgáltatásokért a földesúrnak, a megszüntetendő tizedért pedig a papságnak járt volna kárpótlás. A tervezet a birtokosok kárpótlásaként a szolgáltatások megbecsült értékének megfelelő államkötvényeket ígért. A kötvények fedezetéül az állami javak szolgáltak volna. Ezt a javaslatot az országgyűlés március 23-án elfogadta. A végleges kármentesítési javaslatot Kossuth szeptember 16-án nyújtotta be, melyben kombinálta az államkötvényekkel, valamint az állami birtokokkal történő kármentesítést. A felsőház átdolgozására tett javaslatot, melyet a képviselőház december 23-30 között megtárgyalt, majd elnapolt az akkori hadi események miatt. Az újabb törvényjavaslat benyújtása késett. A Szemere-kormány 1849 júliusában Szegeden kezdte volna meg az új törvénytervezet tárgyalását, amelyre azonban a katonai vereségek miatt már nem került sor. A kárpótlás módját végül is csak az abszolutizmus idején, 1850 márciusában rendezték, a március 2-án kiadott `Kárpótlás és földtehermentesítési nyílt parancs`-csal.

    [10]

    1849. március 21.

    Egész Erdély felszabadul

    [11]

    1879. március 21.

    Hatalmas árvíz pusztít Szegeden

    [12]

    1886. március 21.

    Megszületett Galamb Sándor író

    A gyöngyösi születésű író a Nemzeti Színház dramaturgjaként régi magyar színműveket korszerűsített, s - Németh Antal igazgatása alatt - színpadra is állította őket. Önálló darabjait sikerrel játszotta a Nemzeti Színház. Színikritikákat, drámatörténeti és irodalomtörténeti műveket is írt. Főbb művei: Hevesi Sándor, A magyar dráma története 1867-98, Csiky Gergely színművei. 1945-ben az MTA levelező tagjává választották. 1972. november 8-án halt meg Budapesten.

    [13]

    1887. március 21.

    Megszületett Kassák Lajos költő

    Érsekújváron látta meg a napvilágot. Fiatalon bejárta Nyugat-Európa országait, megismerkedett az avantgárd művészettel és irodalommal. Hazatérve a magyar avantgárd mozgalom vezére lett, s 1915-ben megalapította A Tett, majd 1916-ban a Ma című folyóiratot. Az 1920-as évek elejétől képzőművészeti tevékenységet is folytatott, nonfiguratív jellegű, konstruktív `képarchitektúrákat` alkotott. Költészetén az expresszionista, futurista és dadaista sajátosságok mutathatók ki, prózai alkotásaiban `hagyományosabb` úton járt. Legjelentősebb munkája nyolc részből álló önéletrajza, az Egy ember élete. 1929-ben jelent meg az Angyalföld című regénye, amelyből Angyalok földje címmel 1962-ben játékfilm készült. 1965-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1967. július 22-én.

    [14]

    1897. március 21.

    Megalakul a Magyar Atlétikai Szövetség

    Létrejöttekor fennhatósága alá került az atlétika, a birkózás, az ökölvívás, a súlyemelés, az úszás és a vívás. Utóbbi sportágak később önálló szövetségeket hoztak létre. A szövetség legfontosabb feladatai voltak: versenyszabályok alkotása, bajnokságok rendezése, versenyrendszerek és éves versenynaptárak kidolgozása, valamint a sportág fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben a kezdeményezés.

    [15]

    1915. március 21.

    Meghal Frederick Winslow Taylor feltaláló és mérnök

    Philadelphiában, 61 éves korában meghal Frederick Winslow Taylor feltaláló és mérnök, a tudományos üzemvezetés megalapítója Magán középiskolában folytatott tanulmányai után Taylor gépésznek tanult és három évig egy acélgyárban dolgozott. 1881-ben bevezette a teljesítmény fokozásának módszerét. Megszüntette a fölösleges mozdulatokat a futószalagmunkánál, ezáltal munkaidőt takarított meg és gyorsította a munkamenetet. Taylor éjszaki tanulással mérnökké képezte ki magát. 1890-ben vezető menedzser lett a Manufacturing Investment Companynél. Később acélgyárak számára dolgozott, amelyek az ő rendszerét használták, annak érdekében, hogy termelésüket ésszerűsítsék.

    [16]

    1918. március 21.

    Német támadás indul a nyugati fronton

    [17]

    1919. március 21.

    Bevezetik a proletárdiktatúrát

    1919. március első felében 13 vármegyében és törvényhatósági városban a munkástanácsok lemondatták a polgári pártokhoz tartozó kormánybiztos-főispánokat, és helyükbe szociáldemokratákat ültettek. Somogyban és Tolnában a munkástanács direktóriuma (intézőbizottsága) vette át a vezetést. Ugyanebben az időben, Somogyban és Pest megyében megkezdődött a nagybirtokok elfoglalása, az uradalmi cselédség pedig termelőszövetkezeteket alakított. A Szociáldemokrata Párton belül március elején már sokan keresték a kommunistákkal való kibékülés útját. Válaszul Kun Béla március 11-én kifejtette, hogy az együttműködésnek, még inkább az egyesülésnek alapvető feltétele a tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra elfogadása. A következő napokban tárgyalások kezdődtek a KMP, az MSZDP, a Budapesti Munkástanács és az üzemi bizalmiak képviselői között. Első lépésként megállapodtak abban, hogy a fővárosi munkásság március 23-án fegyveres tüntetést rendez a kommunisták kiszabadítására. A csepeli munkásság március 18-i nagygyűlése jóváhagyta a demonstráció gondolatát, követelte a választási előkészületek félbehagyását és a proletárdiktatúra kikiáltását. A nyomdászok sztrájkba léptek, és március 21-én már meg sem jelentek az újságok. Ebben a zaklatott légkörben adta át március 20-án délelőtt Vix alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője, a párizsi békekonferencia február 26-i határozatát tartalmazó jegyzéket Károlyinak. Az okmány értelmében a magyar kormánynak a Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonaltól ekkor még keletre álló csapatait vissza kell vonnia mintegy 100 kilométer mélységben, szinte a Tisza vonaláig. A kiürített terület keleti részét a román hadsereg szállja meg, itt nyomban bevezetik a román közigazgatást. A zóna nyugati részén 40-50 kilométer széles, semleges sáv létesül, amelybe Debrecen, Szeged és Gyula is beletartozik. Károlyi a délután 5 óra körül kezdődött minisztertanácsi ülésen javasolta a jegyzék elutasítását, tiszta szociáldemokrata kormány megalakítását, mely mellett megtarthatta a köztársasági elnöki tisztségét. A Berinkey-kormány elhatározta lemondását, és utolsó ülésének időpontját a következő nap délutánjára tűzte ki. Március 21-én reggel Csepelen a fontosabb üzemek bizalmijai, a Katonatanács és a két munkáspárt képviselői elhatározták a főváros stratégiai pontjainak elfoglalását, ami meg is történt a nap folyamán. Délelőtt 10 órakor az MSZDP vezetősége, Böhm Vilmos javaslatára, döntött a KMP-vel való egyesülésről, a hatalom átvételéről és a Vix-jegyzék visszautasításáról. Az MSZDP és a KMP képviselői a kora délutáni órákban, a Gyűjtőfogházban aláírták az egységokmányt. Ennek értelmében az - ideiglenesen - Magyarországi Szocialista Párt nevet viselő egyesült párt megvalósítja a proletárdiktatúrát, létrehozza a hadseregét, és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal. Este 7 órakor összeült a Budapesti Munkástanács, amely egyhangúlag jóváhagyta az egyesülést, és proklamálta a proletárdiktatúrát. Károlyit csak ezután értesítették telefonon arról, hogy a polgári demokratikus köztársaság megszűnt létezni. Tudatták vele azt is, hogy az ő aláírásával, de előzetes hozzájárulása nélkül kiáltványt tettek közzé, amelyben bejelenti, hogy lemond, és "átadja a hatalmat a proletariátusnak". Késő este összeült a két párt vezetősége, és kijelölte a népbiztosokat, a Forradalmi Kormányzótanácsnak elnevezett kormány tagjait. Elnöke Garbai Sándor lett, tényleges vezetője azonban Kun Béla volt, aki a legfontosabbnak ítélt tisztséget, a külügyi népbiztosságot kapta.

    [18]

    1927. március 21.

    Megszületett Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter

    Németország keleti felében, Riedeburg-ban született. 1949-től a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) volt ügyvéd, s a Német Liberális Demokrata Párt (LDPD) tagja. 1952-ben áttelepült az NSZK-ba, s még ugyanabban az évben belépett a Szabad Demokrata Pártba (FDP). 1954-től Brémában ügyvédeskedett. Politikai pályafutása gyorsan ívelt felfelé. 1962-ben már ő lett az FDP országos, 1965-69 között pedig a párt parlamenti csoportjának titkára. 1968-tól hat évig az FDP elnökhelyettese, majd 1974-től 1985-ig országos elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1969-től belügyminiszterként, 1974-92 között külügyminiszterként és egyben szövetségi alkancellárként vett részt a német kormány munkájában. Ô volt az 1990. október 3-án újraegyesült Németország első külügyminisztere és alkancellárja. A német diplomácia Bismarck óta legismertebb irányítója 1992-ben vonult vissza az aktív politizálástól. Számos kitüntetése között ott van a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori címe is, amit 1988-ban nyert el. 2005 májusában Bajorországban IV. Károly Európa-éremmel tüntették ki az 1989-es határnyitásban játszott szerepéért.

    [19]

    1956. március 21.

    Meghal Wodetzky József csillagász

    Versecen született 1872. március 15-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. A debreceni, majd a budapesti egyetem fizika, illetve csillagászati tanára, a Csillagászati Intézet igazgatója volt. Kutatásainak fő területe az elméleti csillagászat volt: az égi mechanikával, a relativitás elméletének kritikájával és kozmogóniával foglalkozott. A csillagászatot népszerűsítő Stella egyesület egyik alapítója, az azonos nevű folyóirat és almanach szerkesztője volt. Ő kezdeményezte, majd hozta létre a debreceni egyetemi csillagvizsgálót. A magyar fővárosban hunyt el.

    [20]

    1957. március 21.

    Megalakul a KISZ

    Az 1956. évi forradalomban jelentős szerepet játszott az ifjúság kezdeményezése és aktív részvétele. A forradalom és a szabadságharc leverése után a kormány egyik fő feladatának az ifjúság konszolidálását, illetve megnyerését tekintette. 1957. január 6-án kormánynyilatkozat jelent meg, mely az ifjúságról szólva hangsúlyozta a demokrácia, a szocializmus, a haza- és igazságszeretet, valamint a munka szerepét a nevelés folyamatában. Január 7-én kezdődött a tanítás a fővárosi iskolákban, az egyetemeken és főiskolákon pedig január 14-én, közel három hónapos szünet után. A Művelődésügyi Minisztérium január 8-án felhívást adott ki, amely szerint az egyetemi ifjúság jogos követeléseinek egy részét már megvalósították: Kossuth-címer, tanítási és hivatali szünnap március 15-én, fakultatív idegennyelv-oktatás, külön ifjúsági szervezet az egyetemisták számára. Március 21-én alakult meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). A KISZ szervezeti felépítésében és munkájában igyekezett másolni az MSZMP módszereit, így ifjúsági jellege elszürkült, bürokratikus szervezetté vált.

    [21]

    1957. március 21.

    Kádár Moszkvába látogat

    A Kádár János vezette moszkvai delegáció a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első hivatalos külföldi tárgyalásán vett részt, amely március 28-án ér véget.

    [22]

    1959. március 21.

    Kivégzik Mansfeld Pétert

    Tizennyolcadik születésnapja után 11 nappal kivégzik Mansfeld Pétert.

    [23]

    1963. március 21.

    Kádár János széles körű amnesztiát jelent be

    A közkegyelem kiterjesztése a magyar kormányzat teljes értékű nemzetközi elismerésének, így az ENSZ-ben működő magyar delegáció mandátuma hitelesítésének feltétele volt. Titkos amerikai-magyar tárgyalások eredményeként 1962. december 18-án az amerikai ENSZ-küldöttség indítványozta a `magyar kérdés` levételét a közgyűlés napirendjéről. Az alku másik fele értelmében a magyar országgyűlés 1963. március 21-i ülésén Kádár János széles körű amnesztiát jelentett be. Szabadlábra került csaknem valamennyi 1956-os elítélt, elengedték a büntetését a Rákosi-rendszer idején elkövetett törvénysértésekért bebörtönözötteknek, valamint az 1957 után `államellenes tevékenység` címén raboskodóknak. Nem részesültek az amnesztiában a gyilkosságért, illetve hűtlenségért elítéltek továbbá a visszaesők.

    [24]

    1966. március 21.

    Az ENSZ először hirdet Antirasszista Világnapot

    1966-ban jelölte ki az ENSZ március 21-edikét az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket egy 1960-ban Dél-Afrikában történt, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának.

    Ezen a napon a mindannyiunkat megillető kulturális és anyagi javaktól megfosztott embercsoportokra irányul a figyelem. Az antirasszista Világnap azért is különösen fontos a Múlt-kor szerkesztőinek mert eltérő kultúrák megértő egymás mellett éléséről szól, egymás jobb megismerését és elfogadását igyekszik elősegíteni, továbbá emléket állít azoknak, akik a rasszizmus elleni harcnak szentelték életüket.

    [25]

    1969. március 21.

    A Tanácsköztársaság 50. évfordulóján országos ünnepségsorozatokat rendeznek

    Ekkor állították fel Kiss István szobrát a budapesti Dózsa György úton. Az emlékmű a Tanácsköztársaság híres, `Fegyverbe!` című plakátjának motívumát jeleníti meg monumentális méretekben. Az országban több helyen hasonló emlékműveket avattak. Ezzel az évfordulóval integrálódott az MSZMP történeti-politikai propagandájában a Tanácsköztársaság emléke.

    [26]

    1978. március 21.

    Willy Brandt Magyarországra érkezik

    Willy Brandt, a nyugatnémet, sőt az európai politikai élet egyik legtekintélyesebb személyisége, politikai pályájának egyik csúcsán állt ekkor. A Szociáldemokrata Párt és Szocialista Internacionálé elnöke (1969-1974 között kancellár volt). Az `új keleti politika` kidolgozója: ő nyitott az `ősi ellenség`, Lengyelország és a szovjet zóna országai irányába. Jó - mondhatni: meleg - személyes kapcsolatban állt Kádár Jánossal. Élményeik - a fasizmus elleni illegális szocialista mozgalom élményei - is hasonlóak voltak. Első látogatása idején állam- és kormányfőknek járó protokollal (parlamenti látogatás, gyárlátogatás, sajtóértekezlet, díszvacsora stb.) fogadták. Nagy szerepe volt abban, hogy Kádár személyét és politikáját a nyugat-európai szocialista pártok körében (de konzervatív oldalon is) pozitívan értékelték. Sokat tett a magyar gazdaság számára ekkor már ismét meghatározó jelentőségű magyar-német kereskedelem fejlesztése érdekében.

    [27]

    1986. március 21.

    Az országgyűlés elfogadja a sajtótörvényt

    A törvény értelmében sajtóterméket jogi személy csak a példányszámra és a terjedelemre vonatkozó állami engedéllyel adhat ki. A sajtófelelősségi szabályok a szerzőt, a kiadót, s a terjesztőt egyetemlegesen teszik felelőssé törvénysértés esetén. A helyreigazítási jog alapján pedig a valótlan sajtóállítások helyreigazítását kérhetik a sérelmet szenvedettek.

    [28]

    1991. március 21.

    Meghal Clarence Leo Fender, az elektromos gitár feltalálója

    A kaliforniai Anaheim-ben született 1909. augusztus 10-én. Az első elektromos dobgitárok az 1930-as években jelentek meg, Fender cége 1946-tól kezdett készíteni elektromos erősítőhöz köthető lapgitárokat. Ezeket akkor úgy jellemezték, mint az elektronika, a technika és a formatervezés tökéletes egységét. Gitárjainak első darabjait még 75 dollárért adták el, az 1990-es években a Fender-gitárokért 20 ezer dollárt is elkértek. A világhírű Fender-gitárok megalkotójának elektromos hangszereit olyan rockzenei nagyságok használták szívesen, mint Keith Richards, Eric Clapton vagy Jimi Hendrix.

  • Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

    2017. nyár: Páratlan párok

    Ízelítő a Magazinból

    Legolvasottabb cikkeink

    Facebook Twitter Tumblr
    Impresszum

    Főszerkesztő: Bartal Csaba
    Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
    Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

    Kapcsolat

    info@mult-kor.hu

     

    Váltás az asztali verzióra