Múlt-kor.hu

Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?

Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?

2021. április 13. 19:59 Múlt-kor

Az amerikai világváros, New York eredettörténetének egyik legemlékezetesebb epizódja körül rengeteg a kérdőjel, a történelmi mítosz azonban nem feltétlenül alaptalan.

Egy gyarmat létrejötte

1609-ben Henry Hudson felhajózott azon a folyón, amely a mai New York városban éri el az Atlanti-óceánt, és immár az ő nevét viseli. Az angol felfedező a Holland Nyugat-Indiai Társaság megbízásából kereste az ismeretlen kontinensen át vezető átjárót Ázsiához, ahol a társaság terjeszkedni kívánt. Bár Hudson végül nem talált átjárót a Csendes-óceánra, itteni útja alapozta meg a későbbi holland jelenlétet a térségben.

„Gyönyörű lehetett akkoriban” – mondta el Eric Sanderson, a New York-i Vadvilág-megőrzési Társaság tájökológusa. „A víz felől nézve Manhattan egy hosszú, keskeny, sűrű erdővel borított szigetnek látszott volna, homokos parttal, amely fokozatosan magasabb dombokba és szirtekbe megy át a West Side-on. Az ember valószínűleg látott volna némi füstöt Alsó-Manhattanben a lenape nép településeiből felszállni.”

A tájökológus szerint ősszel sólymokat is lehetett volna látni, amint a folyó mentén vándorolnak, a Hudson vizében pedig delfinféléket és bálnákat. Sanderson egyik fő szakterülete a várostérképek összeegyeztetése a történelmi leírásokkal, amelyek segítségével újra élővé varázsolja képein a térség egykori érintetlen tájait és gazdag élővilágát.

A 17. századi New York térségében nagy számban éltek hódok is, e tényről Hudson is minden bizonnyal beszámolt holland főnökeinek. Rövidesen ugyanis több ezer németalföldi telepes érkezett, akik Nieuw Amsterdam néven várost alapítottak új otthonukban, és hatalmas léptékű prémkereskedelmet hoztak létre az anyaországgal, ahol ekkoriban főként fejfedőket készítettek a hódok bársonyos bundájából.

A rendkívül jövedelmező üzlet vált a holland telepesek és az őslakosok – főként a lenapék és a mohikánok – kapcsolatának alapjává. Az indiánok bundák százezreit szállították le a telepeseknek, cserébe pedig fém eszközöket, illetve textíliákat kaptak, amelyek számukra hatalmas értékkel bírtak.

Az elkövetkező évtizedek során azonban egy másfajta, a hódbundákon jóval túlmenő, New York történetét meghatározó cserekereskedelemről is megjelentek beszámolók. A történet szerint 1626-ban az őslakosok egész Manhattan szigetét átadták a hollandoknak, mindössze 24 dollárnyi gyöngyért és más „csecsebecséért” cserébe. E rövid történetfoszlány aztán a város legendáriumának egyik alappillérévé vált. Paul Otto történészprofesszor, a téma szakértője szerint ez lett „New York születési anyakönyve”.

A titokzatos csere részletei azonban nem ismertek, és komolyan felmerül a kérdés: igaz lehet-e egyáltalán?

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra