Új DNS-vizsgálattal kutatják a pergamenek titkait
2026. május 20. 11:11
Egy új, roncsolásmentes eljárással sikerült DNS-mintákat kinyerni akár ezerháromszáz éves történelmi pergamenek felületéről a North Carolina State University kutatóinak. A Manuscript Studies folyóirat legfrissebb számában publikált tanulmány bizonyítja, hogy az értékes kulturális leletek károsítása nélkül is felderíthető az egykori háziállatok evolúciója, ami forradalmasíthatja a középkori mezőgazdaság, valamint a kereskedelmi hálózatok kutatását.
A kutatócsoport összesen kilencvenegy, a Duke Egyetem Rubenstein Könyvtárában őrzött kéziratot vizsgált meg. Ezek a dokumentumok a nyolcadik század vége és a huszadik század eleje között íródtak. A földrajzilag Angliától Etiópiáig terjedő területet felölelő történelmi pergamenek mintavételezése során egy száraz citológiai kefét használtak, amellyel csupán finoman átdörzsölték az iratok felületét.
A módszer az orvosi gyakorlatban is alkalmazott eljárásokon alapul, és maradéktalanul alkalmas a sejtanyag begyűjtésére anélkül, hogy a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok fizikai integritása sérülne. Az így nyert mintákat modern, törvényszéki szintű génszekvenálási technológiákkal elemezték a sejtszintű adatok felerősítése érdekében.
A pergameneket évezredeken át állati bőrből, leggyakrabban juhból, kecskéből vagy borjúból készítették Európában, a Közel-Keleten és Afrika egyes részein. Mivel ezek az iratok szerves anyagból állnak, kiterjedt állati archívumként funkcionálnak, amelyek genetikai információi páratlan betekintést engednek a múltba. A kinyert DNS-szekvenciák nemcsak azt segítik pontosan meghatározni, hogy egy adott jogi dokumentum vagy térkép hol és mikor készült, hanem átfogó képet adnak a korabeli állattenyésztési szokásokról is. A genetikai állomány vizsgálatával nyomon követhető a háziasított haszonállat-fajták történelmi evolúciója, a különböző állatbetegségek terjedése, valamint az egykori kereskedelmi útvonalak kiterjedtsége.
A paleogenetikai kutatások eddigi legnagyobb akadálya a múzeumok és levéltárak részéről megnyilvánuló félelem volt a műtárgyak fizikai roncsolásával kapcsolatban. Az amerikai kutatók eredménye megnyithatja az utat egy új, interdiszciplináris tudományág előtt, amely a történettudományt a legkorszerűbb genetikai elemzésekkel ötvözi. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a technológia széles körű alkalmazása hatalmas, eddig kiaknázatlan történelmi információforrást tehet hozzáférhetővé a tudományos közösség számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
