Történelemformáló tárgyak

2018. december 7. 14:44

A 13 részes sorozat első epizódjában életre kel egy II. világháborús fegyver, de az is kiderül, hogy hogyan készülnek a legfinomabb nedűknek szánt fahordók, és az amerikai futball aranykora is felcsillan.

A II. Világháború kezdetén a katonák még ismétlő fegyvert használtak, és minden egyes lövedéket kézzel kellett betölteni. Ám 1941-ben az amerikai hadsereg bevezette a forradalmi M1-Garand puskát. Nyolc lövést lehetett leadni vele újratöltés nélkül. George S. Patton tábornokot idézve: „Az M1 puska a valaha tervezett legnagyszerűbb hadi eszköz”.

Nick Kaikonnen, a Vulcan Gun Refinishing vezetője, cége világháborús fegyvereket újít fel, a műhelyben akár 60 megbízás is fut egyszerre, a leggyakoribb kívánság az M1-es. A kanadai származású John C. Garand 15 éven át dolgozott ezen a forradalmi fegyveren, az amerikai hadsereg számára, amely automatikusan kilökte az üres töltényhüvelyt, és új töltényt töltött a puskába. Az M1-et 1937-ben mutatták be, de tömeggyártása csak 1940-ben kezdődött. Alkatrészeinek 80%-át helyben, a Springfield fegyvergyárban gyártották, ahol sok gépet kifejezetten ehhez a puskához terveztek.

Sok esetben nagyon kevésen múlik, hogy működik-e még, vagy már nem. A hibás részeket megjavítják vagy kicserélik, majd a fát is megtisztítják. Lemaratnak róla minden bevonatot, és kifőzik, hogy eltávolítsák a zsírt és az olajat. Az M1 acél alkatrészeit is olajtalanítják. Ehhez fél órán át áztatják őket lakkbenzinben, majd átdörzsölik őket, hogy az évtizedes szennyeződéseket eltávolítsák. Ezután homokfúvással tovább tisztítják, és feltárják az esetleges rozsdásodást, amit egy másik helyszínen javítanak.

A homokfúvás kicsit fel is karcolja a részek felületét, ez segít a következő lépésnél is. Az alkatrészeket forró mangán-foszfát fürdőbe helyezik, ami a korrózió ellen véd. Amikor ezután először kezelik olajjal, az olaj behatol az összes kis résbe és repedésbe, ami egyedülálló védelmet ad a korrózió ellen. Azután a fémet lemossák egy semlegesítő oldatban, hogy megállítsák a reakciót. A következő lépésben a részeket megszárítják és beolajozzák, ez védi őket, és a fegyver működését is segíti. A fém sok karbantartást igényel, a Garandokat nem a legjobb acélból gyártották, és az intenzív használat, az extrém körülmények és a karbantartás hiánya miatt nem sokáig bírták.

A fa részek napok óta száradnak, most rajtuk a sor. A főzéstől a fa kitágul, így a felületesnek tűnő repedések jobban megmutatkoznak, amelyeket tömítőanyaggal tömnek be. Végül tungolajjal kezelik a fa alkatrészeket. Az amerikai hadsereg ’43-ban váltott tungolajra. Előtte lenolajat használtak, de az gyakorlatilag sosem száradt meg. Komolyabb ütközetek után, ahol több százat, akár ezret is lőttek egy puskával, a fegyver felforrósodott, amitől az olaj meglágyult és ragacsos lett, így beleragadt a kosz és a por. Rájöttek, hogy a tungolaj egy nap alatt megszárad, és így kezelve a fegyver akkor is tiszta marad, ha felmelegszik.

A fegyvernek van egy különlegessége. Az utolsó lövedék után a tölténytartót is kiveti, ami eközben fémbe ütközik. Állítólag a náci katonák megtanulták, hogy erre a fémes hangra figyeljenek, mert az azt jelzi, hogy az ellenfélnek fegyvert kell töltenie. Az amerikaiak hamar behozták őket, ugyanis üres tartókat ütöttek a fémrészhez, hogy ezzel átverjék a németeket. Az M1-Garand oly megbízható volt, hogy a koreai és vietnami háborúban is használták.

A történelemformáló tárgyak hétköznaponként dupla részekkel látható a Spektrumon.
Premier december 11., 21 óra.