Tragédiák sora kísérte végig a Pán Péter mintájául szolgáló fiúk életét
2019. január 14. 15:22 Múlt-kor
A 20. század egyik legsikeresebb regényhőse, Pán Péter érthető okokból rokonszenves a gyermekeknek – soha nem akar felnőni, és varázslatos képességeivel minden akadályt képes leküzdeni. A karakter keletkezésében nagy szerepe volt az író, J.M. Barrie barátságának egy csoport fiútestvérrel, azonban ennek a kapcsolatnak igen sötét oldalai is voltak.
Egy váratlan megismerkedés
1897-ben James Matthew Barrie skót regény- és drámaíró a londoni Kensington Gardensben sétáltatta nagy bernáthegyi kutyáját, amikor sorsszerű találkozásban volt része. Az ekkor 37 éves férfi itt ismerkedett meg az ötéves George és a négyéves Jack Llewelyn Davies-zel, valamint újszülött öccsükkel, Peterrel, akiket dajkájuk kísért. Barrie rendkívül karizmatikusnak találta a fiúkat, és közeli barátságot alakított ki az évek során a Llewelyn Davies családdal. A kisfiúk úgy váltak ismertté a világ irodalomkedvelői számára, hogy Barrie kijelentette: ők inspirálták leghíresebb műve, a Pán Péter főszereplőjét.
Pán Péter elsőként Barrie 1902-es, „A kis fehér madár” című regényében tűnt fel, és a felnőni nem akaró fiú igen nagy sikert aratott a közönség körében. A regényből hamarosan színpadi adaptáció is készült. Barrie további műveiben is szerepelt a karakter, és miután több mint egy évtizede kapcsolatban állt a Llewelyn Davies-fiúkkal, Barrie megírta a Péter és Wendy című regényt, amely a napjainkban legismertebb Pán Péter-történet.
Időközben, 1900-ban és 1903-ban Arthur és Sylvia Llewelyn Davies-nek született további két gyermeke, Michael és Nico. Barrie a későbbiekben úgy fogalmazott, Pán Péter az öt fiú különféle tulajdonságainak „összegyúrásából” keletkezett. Habár ő maga kétszer is megnősült, nem voltak gyermekei, és minden apai szeretetét a Llewelyn Davies-fiúkra fordította. Az „elveszett fiúk” igen kedvelték Barrie-t, akit csak „Jim bácsinak” hívtak. Pán Péter eredetileg az ő szórakoztatásukra született Barrie szóban előadott meséiben, sikere azonban arra buzdította, hogy meg is írja az örök gyermek és társai kalandjait.
Barrie állításai ellenére sok érv szól amellett, hogy Pán Péter létrejöttében legalább akkora szerepe volt az író saját gyermekkorának, mint a Llewelyn Davies-fiúkkal való barátságának. Barrie testvére, David még 13 évesen meghalt egy korcsolyabalesetben, így gyermekként maradt meg az író emlékezetében – a fiú, aki Pán Péterhez hasonlóan soha nem nőtt fel. A tragikus eset mély nyomot hagyott Barrie-ben, sokak szerint emiatt ő is valahol részben „gyermek maradt” annak következtében.
A tragédiák nem kerülték el a Llewelyn Davies-fiúkat sem: édesapjuk, Arthur 1907-ben elhunyt csontrákban, majd mindössze három évvel később tüdőrák következtében édesanyjukat, Sylviát is elvesztették. A nehéz évek alatt Barrie támogatta őket anyagilag, Sylvia halálát követően pedig ő lett a gyámjuk.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
