Tiltott szerelem: a zsidó lány és az SS-őr kapcsolata az auschwitzi haláltáborban

2018. július 31. 17:57 Múlt-kor

A német nemzetiszocialisták 1933-as hatalomátvételét követően hamar megindult a társadalom fajelmélet szerinti irányítása törvényekkel. Ezek közül a legnevezetesebbek az 1935 szeptemberében meghozott, úgynevezett nürnbergi törvények voltak, amelyek megtiltották mind a házasodást, mind bárminemű szexuális viszonyt a németekként és zsidókként kategorizált emberek között.

A törvényeknek sok esetben nem sikerült érvényt szerezni, illetve eltekintettek betartatásuktól – arra is akad azonban példa, hogy a náci Németország későbbi népirtó politikája közepette a legvalószínűtlenebb helyen jöjjön létre ilyen tiltott kapcsolat: az auschwitzi haláltáborban. A holokauszt borzalmai közepette sokan voltak, akik bármit megtettek volna szeretteik megmentése érdekében.

Közéjük tartozott a Szlovákiából deportált Helena Citronová is, aki saját és egyik családtagja életét mentette meg azzal, hogy viszonozta egy SS-őr érzelmeit. Citronovát 1942-ben, az első Szlovákiából ilyen céllal induló vonattal Auschwitzba deportálták. Ezt követően a Kanada-kommandónak nevezett rabcsapatban állították munkába, amely a deportáltak értékeit és egyéb holmijait szortírozta érkezésük után, hogy azok felhasználásáról döntsenek.

Itt keltette fel a húszéves szakaszvezető, Franz Wunsch érdeklődését, akinek születésnapján érkezett az általa felügyelt Kanada-kommandóhoz. Citronová azt a feladatot kapta ebédszünetkor a kápótól, hogy énekeljen az őr számára a születésnapja alkalmából – ha nem tette volna, vélhetően még aznap meghal, miután már korábban kijelölték a gázkamrába vezetendők közé.

Wunsch átadott neki egy cetlit, amelyen közölte, hogy szerelmes belé. Citronová széttépte a cetlit, amint meglátta a „szerelem” szót. A nő ezután egy ideig rá sem tudott nézni az őrre, saját bevallása szerint teljes szívből gyűlölte, kijelentve, hogy inkább meghalna, mint hogy egy SS-essel legyen.

Egy hónappal később Citronová húga, Rožinka is megérkezett a táborba kislányával és csecsemő fiával együtt, és mind azonnali megsemmisítésre lettek kijelölve. Wunsch név szerint kikeresve meg tudta menteni Rožinkát azzal, hogy azonnal plusz munkaerőre van szüksége a Kanada-kommandónál, a gyermekeket azonban nem volt lehetőség életben tartani Auschwitzban. Ezt az esetet követően Citronová előbb hálát, majd szeretetet kezdett érezni a fiatal őr iránt. Citronová elismerte, hogy lefeküdt Wunschhal, aki több ennivalót és ruhát is vitt neki, valamint védelmet kölcsönzött neki, nem egyszer saját életét kockáztatva.

A háború végét követően az SS megkísérelte eltüntetni a tömeggyilkosságok nyomait, és Auschwitz egy részét le is rombolták. Citronová és húga eközben dél felé vették az irányt, hogy visszajussanak otthonukba – eközben végig a portyázó szovjet katonákkal való találkozást kockáztatták. Egy alkalommal rájuk is bukkant egy csoportjuk, erőszakos közeledésüket azonban Citronovának a karjára tetovált sorszám felmutatásával sikerült elhárítania. 1948-ban végül a nemrég megalakult Izraelbe emigrált.

Wunsch a háború után több helyen is kereste Citronovát, azonban nem járt sikerrel. 1972-ben háborús bűnösként bíróság elé állították az úgynevezett „második bécsi Auschwitz-perben”, Citronová itt jelentkezett először történetükkel, amelyet korábban nem osztott meg másokkal. Az igen sok terhelő bizonyíték ellenére (legalább egy alkalommal maga is dobott le Zyklon-B-t tartalmazó fémdobozt a gázkamrába) Wunschot végül felmentették, mivel az általa elkövetett háborús bűnök az osztrák törvények szerint már elévültek.

Wunschot a per során többen „természeténél fogva zsidógyűlölőként” írták le, ő azonban azt vallotta, Citronovával való kapcsolata mindent megváltoztatott. „A vágy megváltoztatta kegyetlen viselkedésemet” – mondta. „Beleszerettem Helena Citronovába, és ez megváltoztatott. Neki köszönhetően egy másik emberré változtam.” Helena, aki sokáig elnyomta magában a történteket, végül egy interjúban elmondta: „Igazán nagy dolgot tett. Voltak pillanatok, amikor meg tudtam feledkezni arról, hogy én zsidó voltam, ő pedig nem, és őszintén, a végén szerettem is őt.” Citronová 2005-ben, Wunsch 2009-ben hunyt el.