Tényleg kém volt a háborús hős nővér
2015. szeptember 14. 18:49
Edith Cavell brit nővér elsősorban arról várt ismertté, hogy az első világháború során antantkatonáknak segített megszökni a németek által megszállt Belgiumból, de kiderült, valójában kémkedett is az antantnak. A britek évtizedeken át tagadták a németek által hangoztatott vádat.
Az előkelő angol családba született Edith Cavell már fiatalon így írt unokatestvérének egy alkalommal: „Egy napon valami hasznosat fogok tenni. Még nem tudom, mi lesz az.” Cavell egy londoni nővérképző iskola elvégzése után, az 1900-as évek elején Brüsszelben kezdett el nővérként dolgozni.
Cavell néhány hónappal azután, hogy Németország megszállta Belgiumot, 1914 novemberében a háborútól irtózó antantkatonákat kezdett el bujtatni. Arisztokrata barátja, Reginald de Croy herceg kastélyában hamis dokumentumokat készítettek a bujdosóknak, majd brüsszeli lakásokon rejtették el őket. A – főként brit, valamint belga és francia – katonákat és katonakorú, háború elől menekülő fiatalokat ezután átsegítették a semleges Hollandiába, ahol már nem kellett félniük a harcoktól. Tevékenységüket azonban hamarosan leleplezték.
A német hatóságok 1915. augusztus 3-án tartóztatták le Cavellt, akit – annak ellenére, hogy nem volt német állampolgár – árulással vádoltak. Katonai bíróság elé állították, és a szigorú német háborús törvények értelmében halálra ítélték. Számos semleges állam próbálta rábírni Németországot az ítélet megváltoztatására, ennek azonban semmilyen foganatja nem volt. A nővért 1915. október 12-én sortűzzel végezték ki. Utolsó szavai ezek voltak: „Boldog vagyok, hogy meghalhatok a hazámért.” A brit háborús propagandagépezet szinte azonnal beindult: az esetet a németek barbárságának, embertelenségének bizonyítékaként állították be.
Az MI5 egykori vezetője, Dame Stella Rimington kutatásaiból kiderült, hogy tényleg igaz volt a németek által hangoztatott vád, miszerint Cavell hálózata szigorúan titkos katonai információkat csempészett ki Nagy-Britanniába a németek által megszállt Belgiumból. Rimington a belgiumi levéltárakban folytatott kutatása során talált rá a kétszintű kémhálózat létezésére utaló bizonyítékokra – Cavell az egyik szinten az antantkatonáknak segített megszökni Belgiumból, és emellett fontos, szövetdarabokra írt és csizmákba rejtett információkat juttatott el a német hadműveletekről a brit hírszerzésnek. „Tudjuk, hogy használt titkos üzeneteket, és tudjuk, hogy a hálózata kulcsszereplői kapcsolatban álltak az antant titkosszolgálataival” – mondta el Rimington.
A brit nemzeti hős hamvait az első világháború után visszaszállították Angliába, ahol 1919. május 15-én a Westminster-apátságban nagyszabású állami megemlékezés keretében temették újra. A Királyi Pénzverda idén még egy, a képmásával ellátott érmét is kibocsátott, amelyen a nővér éppen egy sebesült katonát készül ellátni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
