Több sörre és szabadságra vágytak a Hadrianus fala közelében szolgálatot teljesítő katonák

2017. július 13. 16:13

Amikor a kutatók átrágták magukat a jó állapotban megőrzött anyagon, a legionáriusok életéről tanúskodó egyik legfontosabb leletcsoporton, egy különösen izgalmas szereplőre, Masclusra is rábukkantak, aki többek között a több sörre való igényét is ecsetelte leveleiben.

Most, 25 évvel később Birley fia, Andrew jelentette be, hogy újabb levélkincsekre bukkant, köztük a már említett lovassági tiszt, Masclus szövegére, aki ezúttal nem sörre, hanem szabadságra vágyott. Az újonnan feltárt 25 levelet a kutatók az erődítménykomplexum legmélyebb rétegében találták meg.

A leveleket hamarosan infravörös fénnyel vizsgálják meg. A mára elhalványult tintával írt betűket ennek segítségével fogják újra olvashatóvá tenni, ám a tudósok már a szabad szemmel végzett vizsgálatok alapján is tudni vélik, hogy Masclus ezúttal szabadságot kért feletteseitől.

A levelek többségét az eredeti, szenzációs felfedezésnél talált levelekhez hasonlóan, vékony nyírfadarabokra írták. A szakértőket azonban különösen egy, a többinél kétszer vastagabb tölgy írótábla hozta izgalomba, ami arra utal, hogy fontos levelezést bonyolítottak rajta. A tölgyfára írt üzenet egyelőre olvashatatlan, ám a tudósok remélik, hamarosan kibetűzhetővé tudják tenni.

„Ez az a lelet, amelyre azóta vágyom, mióta dolgozom” – mondta el Andrew Birley, aki még tinédszer volt, amikor az eredeti levelezést felfedezték, most pedig a lelőhelyet tulajdonló vállalatot vezeti. „Édesapám nincs túl jó állapotban mostanában, de amikor hazaértem, egy bontott üveg pezsgővel fogadott” – tette hozzá a fiatalabbik Birley. 

A legtöbb, Vindolandában talált levelet a British Museum őrzi, de néhány kölcsönben a romos erődöt tulajdonló vállalat birtokában van. Ezeket a rendkívül személyes, az élet számos területét érintő leveleket széles körben a római világ legizgalmasabb dokumentumai között tartják számon.

A feltételezések szerint az i. sz. 1. századra datálható levelekre egy, a komplexum legalsó rétegében található árokban bukkantak rá, amelyet időről időre befüvesítettek és faanyagokkal építettek újra az évek során. A kutatók csak találgatni tudnak, hogyan kerülhettek a földbe a levelek, de felmerült, hogy lyukas volt az azokat tartalmazó zsák, esetleg valaki egyenként elolvasta, majd elhajította a leveleket.

„Nincs annál izgalmasabb, mint mikor ezeket a személyes üzeneteket olvassuk a régmúltból. Ezek nem post-it-feljegyzések. Ezeket akkor írták, amikor valakinek fontos közlendője volt” – magyarázta Birley.