Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét
2016. november 18. 16:20
„Imádkozzál és dolgozzál”
Az egyház kora középkori hatalma volt az egyik legfőbb oka annak, hogy a gondolkodók később – főként a reformáció és a felvilágosodás korában – sötétnek bélyegezték a korszakot, mivel úgy vélték, a papság a vallásos hit érvényre juttatása érdekében elnyomta a szellemi haladás serkentésére tett erőfeszítéseket. A korban azonban megjelentek a keresztény szerzetesrendek, amelyek ösztönözték az olvasást és a tanulást, és számos középkori szerzetes működött a művészet és a tudomány támogatójaként, sőt, olykor maguk is komoly szellemi hagyatékot hagyományoztak át az utókorra.
Érdemes kiemelni Nursiai Szent Benedek (480-543) alakját, aki Monte Cassino hegyén alapította meg a bencés rend anyakolostorát. Az általa kidolgozott szigorú bencés regula egész Európában elterjedt, és számos más szerzetesrend szabályzatának megalkotásában jelentett kiindulópontot. Szent Benedek úgy vélte, „a tétlenség a lélek ellensége”, és elvárta szerzeteseitől, hogy a spirituális mellett kétkezi és szellemi munkát is végezzenek, ez pedig a protestáns munkaetika korai előképét jelentette. Nem véletlen, hogy a Benedek-rendi szerzetesek jelmondata az „Ora et labora” („Imádkozzál és dolgozzál”) volt.