Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
2014. október 28. 12:23 Csernus Szilveszter
A Maros-Magyar Autonóm Tartomány
Az 1956-os magyar forradalom szimpátiagyűlésekhez vezetett Romániában is, ami pánikhangulatot váltott ki a Román Munkáspártban. Gheorghiu-Dej szorgalmazta a szovjet intervenciót és támogatta a kádári rendszert - ennek legszimbolikusabb megnyilvánulása az volt, hogy Nagy Imrét kihallgatása és bíróság elé állítása előtt öt hónapig a Bukarest melletti Snagovban őrizték.
Hruscsov „jutalma” nem maradt el: 1958-ban a Szovjet Hadsereg kivonult Romániából, keleti szomszédunkban így „csak” 14 évig tartott a megszállás. A román pártvezetés ezután nekilátott a kisebbségi szervezetek fokozatos felszámolásának. 1959-ben – miután letettek annak Marosvásárhelyre költöztetéséről – a Bolyai Tudományegyetemet egyesítették a Babeş Egyetemmel, létrehozva a napjainkig működő Babeş-Bolyai Tudományegyetemet (Universitatea Babeş-Bolyai, vagy Universitatea din Cluj).
1958 és 1968 között emellett felére csökkent a magyar nyelvű iskolák száma; egyesítések révén felszámolásra kerültek a művészeti egyesületek, színházak és művelődési otthonok. Numerus clausust vezettek be a gazdasági szervezeteknél és az államigazgatási intézményeknél a magyar, zsidó, szláv vagy német származásúak kárára.
A MAT életében az 1960-as év hozott nagy változásokat, amikor a Román Munkáspárt párthatározata a közigazgatás átszervezéséről döntött. A későbbi diktátor, Nicolae Ceauşescu terjesztette be a Nagy Nemzetgyűlésnek törvényjavaslatát, amely a tartományok újrarajzolását irányozta elő a hatékonyabb gazdasági egységek létrehozása céljából. A december 24-én végrehajtott törvény a legnagyobb változást a MAT-nak okozta: területe a régi 90%-ára zsugorodott.
A tartomány lakossága ezzel szemben 757 ezerről 802 ezerre nőtt: 83 ezer magyar ki-, míg 139 ezer román bekerült a „székely autonómia” keretei közé, így a magyarság ott már csak 60%-os többségben volt (az 1956-os népszámlálás adatai alapján). Ezt úgy érte el a törvény, hogy lecsatolták a döntően magyar többségű Sepsi és Kézdi körzeteit, amelyeket Beszterce-Naszód három román többségű körzetével pótoltak.
Az új autonóm tartomány a 15 milliós Románia lakosságának 5,3%-át, azon belül a magyar anyanyelvűeknek már csak a 29%-át foglalta magába. A MAT nevét Maros-Magyar Autonóm Tartományra változtatták. A törvény céljai ellenére az iparosítás üteme lassult az új MAT-ban, aminek következtében a Székelyföldet a dualizmus kora óta jellemző kivándorlás tovább erősödött.
A romániai magyar autonómia mindössze 16 évet élt meg. A Magyar-Maros Autonóm Terület már Ceauşescu főtitkársága alatt lett az új közigazgatási törvény áldozata: a Nagy Nemzetgyűlés az 1968. évi első törvénnyel megszüntette a magyar autonóm tartományt, máig nyitva hagyva a romániai magyar, köztük a székely autonómia kérdését.
A kutatás a Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
