Széttépték halottaikat a neandervölgyiek
2015. április 17. 08:33
A modern ember közeli rokona, a neandervölgyi megvagdosta, összetörte, valósággal széttépte frissen elhunyt társainak csontjait, derült ki a franciaországi Poitou-Charentes régió Marillac régészeti lelőhelyén talált maradványok vizsgálatából. Ehhez hasonló tevékenységet már máshol is észleltek a szakemberek, azonban még nem tudják, hogy élelemszerzésről vagy valamilyen egyéb temetkezési ceremóniáról van-e szó.
Marillacban a régészeti nyomok alapján a neandervölgyiekhez köthető mousteri kultúra tagjai lakhattak egykoron. A helyszínen megtalált leletek között vadászat során használatos tárgyakat és állati (90 százalékban rénszarvas-) csontokat találtak, ám feltűnően sok volt a hominidákhoz köthető maradvány is. Ez utóbbiak mindegyikét még nem tudták elemezni a szakértők.
Egy új, az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban megjelent kutatás során elsőként vették górcső alá az 1967 és 1980 között feltárt 57 600 éves csontokat, mégpedig két felnőtt és egy gyermek maradványait. María Dolores Garralda, a Madridi Complutense Egyetem és a Bordeaux-i Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szerint a csontokon jól látszanak, hogy nem sokkal a halál beálltát követően vágások és törések keletkeztek. „Néhány neandervölgyi csoport szétvagdosta, valósággal széttépte gyermek és felnőtt társaiknak tetemeit azok elhunytát követően” - mondta Garralda.
Egy 9-10 éves korában elhunyt gyermek combcsontjának töredékén két nagy vágás található fél centiméteres távolságra. A vizsgálatok szerint a csontot azzal a szándékkal törték el, hogy elválasszák az alsó és felső végét, ott, ahol az ízületekhez csatlakozott. A felső részen kagyló alakú bemetszések, míg az alsó felén egy ferde spirális vágás nyomai rajzolódnak ki.
„A törések alakja alapján jól látható, hogy a gyermek testét röviddel a halálát követően érték az ütések és vágások. Azt, hogy valamilyen állat okozhatta ezeket a vágásokat, kizárhatjuk, nincs látható bizonyíték vadállatok harapására” - magyarázta Garralda. A felnőttek csontjain hasonló nyomok látszódnak, továbbá az egyik orsócsonton néhány apró, finom bemetszés (három, egymást keresztező karcolás) is megfigyelhető, amelyeket valószínűleg kőpengék okozhattak. Az egyik szárkapocscsonton pedig ütögetések nyomai fedezhetők fel, vagyis elképzelhető, hogy egymáshoz vagy a földhöz verték az elhunytak csontjait. Állati behatás itt is kizárható.
A kutatócsoport nem tudja pontosan, miért tették ezt a neandervölgyiek. „Elképzelhető, hogy valamilyen halotti rituálé volt mindez, esetleg élelemforrást láthattak társaikban” - magyarázta a szakértő, aki óva intett attól, hogy rögtön kannibalizmusra gondoljunk, hiszen a helyszínen nagyszámú állati csontot is találtak, amelyek minden bizonnyal a neandervölgyiek ételei lehettek egykoron. Habár több ilyen helyszínt is ismernek a szakemberek, azt a feltevést, hogy a neandervölgyi emberi húst is fogyasztott, még nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
