Szerzeteseknek szolgált útmutatóul az első magyar nyelvű szakácskönyv
2021. február 6. 13:45 Saly Noémi
II. József hírhedt rendelete nyomán 1790-re a 315 magyarországi rendházból 140-et felszámoltak. Könyveik az Egyetemi Könyvtárba kerültek. A hirtelen hatalmassá nőtt bibliotékában tematikus szakrendet használtak – elképzelhetjük a könyvtáros fejét, amikor négy kéziratos szakácskönyv és egy menügyűjtemény került a kezébe. Mivel se a patrisztikába, se a kánonjogba nem passzoltak, bevágta mind az ötöt a fizikai traktátumok közé. Ott aztán a kutya se bolygatta őket majd’ 200 évig.
A szerzetesek szakácskönyve
Közülük egy magyar nyelvű. Címlapján ez áll: Szakács Könyvecske. Mellyet Elsőben a’ Csiki Clastromban irtanak. Ad. [Anno Domini] 1693. Kaprinai István jezsuita történész (1714‒1785) tulajdonosi bejegyzése szerepel benne, aki 1737–38-ban, majd 1750-től 1755-ig tanított Kolozsváron.
A névtelen szerző a bevezetőben ezt írja: „leginkább a becsülletes egyházi rendeknek, a’ kik gyakorta szakács nélkül szűkölködnek, akar szolgálni; csak azokat tanittya, miképpen kellessék két vagy három tál étket készíteni.”
A könyvet tehát eredetileg Csíksomlyón, a ferences kolostorban állították össze, és a bevezető dátuma szerint Kolozsváron másolták le 1693-ban – az eredetije nyilván valamivel korábbi. Ezekben az években két szerzet működött a városban: a ferencesek és a jezsuiták. A kézirat valószínűleg rendtársak kezén jutott Misztótfalusi Kis Miklóshoz (1650‒1702), aki először 1695-ben, majd 98-ban már „megbővítve” és liktáriumok (befőttek és lekvárok) receptjeivel kiegészítve kiadta nyomtatásban. Egyetlen teljes hazai példányát a Szegedi Egyetemi Könyvtár őrzi.
Varga András 2008-as tanulmánya szerint: „igazi üzleti sikernek bizonyult: a XVIII. században változatlan címmel és szöveggel Nagyszombatban, Kassán és Kolozsváron további tíz kiadást ért meg, majd némi cím- és szövegmódosítással még a XVIII–XIX. század fordulóján is újranyomtatták. Receptgyűjteményünk (…) minden idők legdiadalmasabb magyar konyhai útmutatója, amely egy évszázadig állt a hazai szakácsmesterség szolgálatában.”
A nyomtatott kötet bevezetőjében a kézirathoz képest egy szó változott: vagyis „becsülletes egyházi”, helyett a „becsülletes közrendeknek” szól. A receptek szó szerint ugyanazok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
