Szent Patriktól a Nagypénteki egyezményig – 11 mérföldkő Írország történelméből
2018. április 6. 18:51 Múlt-kor
Henry Plantagenet megérkezése
1167 nyarán egy kis csoport angol-normann felfedező elindult hajóval a walesi Pembrokeshire-ból és partra szállt az ír Wexford megye területén. Két éven belül Wexford, Waterford és Dublin skandináv kikötői elestek, és a kelta írek elkezdték szervezni védelmüket az erős új betolakodók ellen. 1171 októberében maga Henry Plantagenet, azaz II. Henrik angol király jelent meg Írországban, hatalma hangsúlyozása végett, hogy hozzáadja ezt az ígéretes új tartományt kiterjedt angol–francia birodalmához.
Sorsdöntő pillanat volt ez Írország történetében: az Ír Uradalom megalapítása, amely gyakorlatilag az első angol gyarmat volt. Három évtizeddel később Henrik fia, János elveszítette Normandia irányítását, ezután az angol korona számára még fontosabb volt az ír birtokai megőrzése. Az Uradalom intézménye csaknem négyszáz éven keresztül állt fenn (ezalatt átvészelve egy skót inváziót, a nagy európai pestisjárványt, és egy ír lázadást), mígnem VIII. Henrik 1541-ben királlyá kiáltatta ki magát, ezzel formálisan egyesítve Angliát és Írországot egy korona alatt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
