Szent Patriktól a Nagypénteki egyezményig – 11 mérföldkő Írország történelméből
2018. április 6. 18:51 Múlt-kor
Ulster gyarmatosítása
1606 tavaszán nagyszámú skót telepes – földművesek, iparosok, mesterek – kelt át a keskeny Északi-csatornán és szállt partra Donaghadee-nél, Down megyében. Ezzel megkezdődött Ulster gyarmatosítása, amely egy szisztematikus brit és protestáns betelepítési program volt Írország északi felében, amely addig a leginkább megmaradt keltának és katolikusnak.
A spanyol expedíciós flotta 1601 karácsonyi veresége a Cork megyei Kinsale-nél bebiztosította az angol katonai erő győzelmét Írországban, amelyet demonstrált az úgynevezett „earlök menekülése” is, amikor Ulster kelta arisztokráciájának nagy része elhagyta Írországot, és az európai kontinensen keresett menedéket. A Plantationnek („ültetvény”) nevezett ulsteri gyarmat véglegesítette az új rendet: 1640-re már harmincezer telepes érkezett Ulsterbe, és a maradék földbirtokos kelta családok közül sokat elűztek földjeikről.
A gyarmatosítás igazi kulturális kataklizmát jelentett a gael nyelvű kelta társadalomnak, és egy zűrzavaros és erőszakos évszázadot vetített előre Írország számára. Legjelentősebb aspektusa az volt, hogy Ulsterben a felekezeti feszültség a mindennapok részévé vált, a mai napig érezhető következményekkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
