Senki többet, harmadszor! – így licitáltunk az elmúlt száz évben

2020. március 4. 08:05

Az első világháború után tömegek akarták értékesíteni a műtárgyaikat, leginkább a határon túlra került területekről Budapestre menekültek igyekeztek pénzzé tenni vagyontárgyaikat.

A 20. század viharai közepette

Még 1888-ban a zálogházak működéséről szóló XXII. törvénycikk ígéretet tett egy árverési csarnok felállítására, ám ez végül csak a háborút követően, 1920-ban valósult meg. Sokáig nem is volt igazán komoly műkereskedelmi vállalkozás az országban, amikor a BÁV jogelődje, a már akkor közel másfél évszázados múltra visszatekintő Állami Zálogház 1920-ban megrendezte első művészeti árverését az életre hívott Állami Árverési Csarnokban, amely a feketepiaccal szemben lehetőséget adott a szabályozott műkereskedelemre. A kizárólag művészeti tárgyakat felvonultató aukció igen nívósra sikerült, maga a kormányzó is tiszteletét tette.

A BÁV jogelődje később is jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben: a gazdasági világválság idején például az Esterházy-, az Andrássy- és a Károlyi-családok is itt aukcionálták el értékes gyűjteményeiket. A második világháború idején is rendeztek árveréseket, és sokan helyezték letétbe értékeiket a Kinizsi utcai székházban, ahonnan azonban 1945-ben több százezer műtárgyat raboltak el a különféle harci alakulatok.

A kommunista hatalomátvételt követően ellehetetlenítették a polgári csökevénynek tartott műgyűjtést. A Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) névre átkeresztelt aukciós ház ekkor már főként használt áruk értékesítésével foglalkozott, a Rákosi-korszak idején árveréseket sem szervezhettek.

A változás szele az 1956-os forradalmat követően érte el a vállalatot: 1957-ben az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnokában lehetett újra licitálni közel másfélezer tételre.

Eleinte főként nem az egyszerű magánemberek tértek be a BÁV árveréseire, hanem a múzeumok képviselői szerezték meg az értékesebbnél értékesebb tételeket – élve intézményeik elővásárlási jogával. Újabb változás az 1960-as években következett be, amikor a lakásépítések idején leginkább a festmények keltek el, de később divatba jött a porcelánok és ezüsttárgyak gyűjtése is. Már 1963-ban elindultak a különböző szakágakra specializálódott becsüsképzések, amelyeket később megnyitottak a nagyközönség számára is. Meglepő, de az első ékszeraukciót a BÁV csupán a nyolcvanas években rendezte meg, ám sikerük azóta is megkérdőjelezhetetlen.

Egy újabb évtizeddel később a szabad világ számos konkurenciát hozott a BÁV-nak, amely egyre csak színesülő profiljával, a kortárs művészetek felé való nyitással, az új trendek követésével, valamint a több százezer tétel segítségével sikeresen vette az akadályokat, és fejlődése a mai napig töretlen. A magyar műkereskedelem egyik legfontosabb tagja, amely száz éves aukciós működését ünnepli, 2020. március 11-i évnyitó árverésén a magyar grafika meghatározó alakjai előtt tiszteleg. Ahogy száz évvel ezelőtt, a BÁV jogelődje által rendezett első aukció során, úgy most is Barabás Miklós egyik akvarellje lesz az első tétel, amelyre a korabeli 1500 korona helyett idén 220 ezer forintért lehet licitálni.

Bepillantás az alkotás folyamataiba

A centenáriumi év első aukcióján találkozhatunk Mednyánszky László idehaza sokszor alulértékelt grafikáival, Czóbel Béla litográfiáival, Aba-Novák Vilmos Önarcképével vagy Rippl-Rónai József Női aktjával, de akár még Salvador Dalí képeire is licitálhatunk. A kikiáltási ár igen széles spektrumon mozog: Hincz Gyula (1904-1986) Fekvő akt nevű rézkarcát már akár 7 ezer forintért is megszerezheti a szerencsés vásárló, míg Perlrott Csaba Vilmos 1922-es évből való, Árkádiai jelenet című, kréta- és szénrajzáért már 1,2 millió forinttól szállhatunk harcba.

Az árverés kuriózuma Róth Miksa három üvegterve. A századfordulón készült, akvarellel színezett egyedi tusrajzok hűen adják vissza a Mátyás-templom, az Országház vagy a Gresham-palota üvegablakait is megálmodó művész zsenialitását. A kollekcióból kiemelkedik továbbá Mund Hugó Szoptató anya című, színezett litográfiája. A 100 ezer forintos árról induló alkotás méltó módon képviseli a nagybányai művésztelep formakultúráját.

Hanna Melánia (1892-1972) alkotásaival ritkán találkozunk árveréseken, pedig különleges tehetséggel áldotta meg őt a sors, akárcsak a családját: az USA-ban született William Hanna, a Hanna-Barbera rajzfilmstúdió alapítója, a hétszeres Oscar-díjas rajzfilm-animátor és rendező a művésznő rokona volt. A BÁV aukcióján látható, lánykérést és esküvőt ábrázoló két akvarellje akár már 75 ezer, illetve 120 ezer forintért megszerezhető.

A magyar grafika megújítójának tartott Kondor Béla műveire is licitálhatunk az árverésen. (Érdekesség, hogy műterme az Aukciósház épületének 6. emeletén volt.) Idén különleges ritkasággal készültek a BÁV szakértői: a Dózsa-sorozatból egy rézkarc két fázisa kerül egyszerre kalapács alá, így bepillanthatunk az alkotás folyamatába is. Többek között az árverésen találkozhatunk még Olgyai Viktor grafikáival, Gyarmathy Tihamér absztrakt műveivel, Nádler István színes litográfiáival vagy Maurer Dóra fametszetével is.

A Grafikai aukció kiállítását február 29. és március 9. között ingyenesen tekinthetik meg a BÁV Apszistermében (1052 Budapest, Bécsi utca 3.). Az árverést március 11-én, 18 órakor tartják a BÁV Apszistermében. A terem korlátozott befogadóképessége miatt, kérjük, érkezzen időben, vagy adjon le vételi, illetve telefonos megbízást, vagy licitáljon online az axioart.com oldalán. További információkat és katalógust itt találja.