Vlagyimir Lenin emléke és megítélése a mai napig megosztja az orosz közvéleményt
2021. április 22. 11:31 Múlt-kor
151 éve, 1870. április 22-én született a Volga menti Szimbirszkben (ma Uljanovszk) Vlagyimir Iljics Lenin szovjet-orosz ideológus, forradalmár és politikus, a Szovjetunió első vezetője. Emlékezete a mai napig megosztja az orosz közvéleményt. Holtteste megtekinthető a Vörös téri Lenin-mauzóleumban, ám egyes vélemények szerint halálának századik évfordulóján, 2024-ben a holttest karbantartásának magas költségei miatt indokolt lenne „végső nyugalomra helyezése”.
A lázadó diák
Lenin (születési nevén Uljanov) középosztálybeli családba született, édesapja paraszti sorból emelkedett fel, és egy jó nevű, nemes ifjaknak fenntarott iskolában tanított matematikát és fizikát.
Vlagyimir nyolc gyermek közül harmadikként született, gyermekként a sportban és tanulmányaiban egyaránt kiemelkedően teljesített. Az Uljanov szülők hívő monarchisták voltak, a II. Sándor cár által 1861-ben kihirdetett jobbágyfelszabadításnak köszönhetően.
Az édesapa, Ilja életében fontos szerepet játszott az ortodox kereszténység, az evangélikusként nevelt édesanya, Marija azonban közömbös maradt a vallást illetően.
Lenin 15 éves volt, amikor 1886 januárjában édesapja agyvérzésben elhunyt, innentől viselkedése igencsak megváltozott, és nyíltan megtagadta az istenhitet.
Bátyja, Alekszandr ekkor már Szentpéterváron tanult, és a meglehetősen reakciós III. Sándor cár abszolutizmusa ellen agitáló politikai körökben mozgott. Végül egy merényletkísérletbe is belekeveredett, a hatóságok pedig társaival együtt letartóztatták, és 1886 májusában felakasztották.
A családi törések ellenére Lenin befejezte középiskolai tanulmányait, és a kazanyi egyetem jogi karára iratkozott be.
Egyetemi karrierje nem tartott sokáig: miután egy diákkör vezetőjévé választották, tiltakozást vezetett a diákszervezetekre rótt korlátozások ellen. A rendőrség letartóztatta, kicsapták az intézményből, és a család tatárföldi nyári üdülőjébe száműzték.
Aggódó édesanyja közbenjárására visszatérhetett Kazanyba, itt ismerkedett végül meg újabb radikális körökön keresztül Marx írásaival. 1889-ben a család Szamarába költözött, Lenin pedig újabb radikális szerveződésekben vett részt – itt fordította le orosz nyelvre Marx és Engels Kommunista Kiáltványát.