Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak
2021. február 27. 12:50 Kanyó Ferenc
Európa szívéből
Géza fejedelem (945?–997) lánya, Ilona Bulgáriába ment férjhez Gavril Radomirhoz, a bolgár cár fiához, ám őt is, akárcsak a testvérét, Juditot a férje eltaszította magától, miután a remélt magyar segítség nem érkezett meg a Bizánc elleni harcokhoz. Egyes történészek szerint Ilona és Judit sorsa nem hasonló volt, hanem valójában egy személyről beszélhetünk. Merthogy Ilona (vagy Judit) testvérének, aki a velencei dózse felesége lett, a nevét sem tudjuk pontosan: Gizellának, Máriának és Ilonának is említik. Neki is vissza kellett menekülnie Magyarországra, miután a férjét elűzték Velencéből, igaz így a fia, Péter megörökölhette a magyar trónt.
I. Béla (1016–1063) lánya, Zsófia Ulrik isztriai őrgrófhoz ment feleségül, de csak azután, hogy a férje nagybátyja, aki az eredeti jegyese volt, idő előtt elhalálozott. Három lányuk és két fiuk született, utóbbiak mindketten megörökölték apjuk címét. Ulrik 1070-ben bekövetkezett halála után Zsófia másodszor is férjhez ment, Magnus szász hercegtől két lánya született.
I. (Szent) Lászlónak (1046–1095) kétségkívül Piroska volt a híresebb gyermeke, ám egy másik lánya Kijevbe ment férjhez II. Szvjatopolk nagyfejedelem fiához, Jaroszlávhoz. Néhány történeti munka tudni véli, hogy Leának hívták, további sorsa bizonytalan. A férje mindenesetre nem örökölte meg a nagyfejedelmi trónt, utóbb Magyarországra kellett menekülnie.
Zsófiának (1136–1161), II. (Vak) Béla (1108–1141) lányának csaknem sikerült az, ami az Árpád-házból senkinek, mert eljegyezték III. Konrád császár örökösével, Henrikkel. Már gyermekként elvitték a császári udvarba, hogy elsajátítsa a nyelvet és a helyi szokásokat. II. Géza azonban már korántsem volt annyira lelkes híve a német szövetségnek, miután Konrád támogatta Boriszt, Kálmán törvénytelen fiát. Az eltervezett frigyet végül sosem teljesítették be. Zsófia az admonti kolostor apácái közé került, míg Henrik apja halála előtt elhunyt, így nem lett belőle császár. Géza többször tett kísérletet arra, hogy visszahívja Magyarországra a testvérét, de ő inkább Admontban maradt.
III. Béla a lányát, Zsófiát (1155–1199) vélhetően a nyugati orientáció mellett azért is adta hozzá V. Lipót osztrák herceghez, hogy megbékítse. Lipót testvére, Ágnes ugyanis III. István király felesége volt, és a király halála után terhesen menekült el Magyarországról Béla elől. Lipót egyébként arról vált nevezetessé, hogy részt vett a harmadik keresztes hadjáratban, és ő volt az, aki elfogatta Oroszlánszívű Richárdot, amiért a pápa kiátkozta őt. Lipót később leesett a lováról, a lába eltört, és a sebe elfertőződött, amibe belehalt, mielőtt az átkot feloldották volna. Két fiából is osztrák herceg lett, az özvegy Ilonát öt évvel később érte a halál, a heiligenkreuzi apátságban temették el.
A középkori királyi házasságokat ritkán kötötték szerelemből, Mária (1204–1237) esete azonban azért különleges, mert az apját, II. Andrást is kényszerítették a házasságra. II. Aszen Iván bolgár cár ugyanis csak akkor volt hajlandó keresztül engedni az országán a hazatérő királyt, ha az odaígéri az egyik lánya kezét. A frigy végül néhány évvel később jött létre, miután mind az ortodox, mind a katolikus egyház beleegyezett a frigybe. Mária az egyik fiával együtt pestisben halt meg 1237-ben, másik fia, Kálmán utóbb bolgár cár lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
