Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Ritkán részesültek végtisztességben a középkori csatamezők halottjai

2020. november 4. 18:09 Múlt-kor

<

Kevésbé dicsőséges halál

A leírásokban egy jelentéktelenebb lovag vagy egyszerű katona halála után kiesik a narratívából. Teljesítették céljukat – lehetővé tették a hős dicső tettét –, ezzel pedig szerepüknek vége. A hátramaradt rothadó holttestekkel és pusztítással nem foglalkozik a legtöbb szöveg, mivel az nem emeli semmilyen formában a főhős dicsőségét.

Némi információ azonban mégis fellelhető a holttestek sorsáról a szövegekben. Malory például szolgál egy tájleírással, amely a csatamezőn heverő holtakat is magában foglalja. A történet utolsó összecsapása után járunk, és az író azt kívánja kiemelni, milyen jó és dicső volt Artúr király uralkodása, szemben az utána következő szükségtelen pusztítással. Malory maga is lovag volt, aki számos csatát megjárt az úgynevezett rózsák háborújában (1455-1485), azaz valószínűleg ismerte a háború brutális oldalait is.

Egyvalamire kiemel idealizált lovagregényében is: a holttesteket a középkori csatamezőkön először is kifosztották.

Kifosztás és hullarablás

Artúr király uralmának utolsó csatáját követően a halálosan sebesült királyt egy közeli kápolnába viszik. A csatamezőről azonban borzalmas sikolyokat hall, és elküldi Sir Lucant, hogy felderítse a helyzetet. A lovag azt látja:

„Fosztogatók és rablók érkeztek a mezőre, hogy kiraboljanak és megfosszanak számos nemes lovagot melltűjétől, gyöngyeitől, sok jó gyűrűjétől és sok jó ékszerétől, és akik nem voltak teljesen holtak, azokat ott megölték vértjükért és vagyonukért.

E képpel Malory Artúr és lovagjai elestét illusztrálja, akik már a legközönségesebb fosztogatóknak is martalékává válnak. A kép azonban hűen tükrözi azt, amit az író maga is láthatott saját korának csatái után.

A lovagok és az egyszerű katonák egyaránt vittek magukkal értékes tárgyakat a csatába. Fegyvereiken és páncélzatukon kívül egyéb díszes felszerelést, illetve könnyen pénzzé tehető ingóságokat. Az ütközet után szó szerint szabad volt a préda: habár vélhetően nem dicsekedtek vele, a leleményes környékbeli lakosok mindent igyekeztek elvinni a csatamezőről, aminek értéke lehetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Ritkán részesültek végtisztességben a középkori csatamezők halottjai

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra