Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt, 15. századi Rothschild-imakönyv

2026. március 2. 10:54

A „Bécsi Rothschild Mahzor” néven ismert, 1415-ben készült illuminált (díszített) kéziratot a közelmúltban szolgáltatták vissza a 20. századi tulajdonosok örököseinek, akik a kötet értékesítése mellett döntöttek. A 6,4 millió dolláros leütési ár a Sotheby's tájékoztatása szerint az egyik legmagasabb összeg, amelyet valaha héber illuminált kéziratért kifizettek aukción.

A judaizmusban a mahzor az őszi nagyünnepekre, a Rós Hásánára (a zsidó újévre) és a Jóm Kippúrra (az engesztelés napjára) összeállított imakönyv. A most elárverezett, több mint 202 fólióból (körülbelül 400 oldalból) álló kötetet egy magát Menáchem fiaként, Mózesként megnevező bécsi írnok készítette. A becslések szerint a kódex írása és díszítése közel egy évet vehetett igénybe.

A kézirat kiemelkedő művészettörténeti értékkel bír: a szöveget csiszolt aranylemezek, gótikus boltívek, indamotívumok, valamint sárkányokat, oroszlánokat, unikornisokat és papagájokat ábrázoló élénk színű illusztrációk díszítik. A festéshez lazúrkék, rézzöld és cinóbervörös pigmenteket használtak. A szakértők szerint az alkotóra a Bódeni-tó környéki (Németország, Svájc és Ausztria határvidékén az 1300-as években kialakult) középkori kódexfestő iskola stílusa hatott.

Az 1415-ös datálás történelmi kontextusa teszi a leletet igazán kivételessé. Chaim Neria, az Izraeli Nemzeti Könyvtár kurátora szerint a 14. század közepén pusztító, tízmilliók életét követelő pestisjárványt (a fekete halált) követő évtizedekből szinte egyetlen illuminált askenázi mahzor sem maradt fenn. Az imakönyv emellett a bécsi zsidó közösség liturgikus szokásainak ritka dokumentuma, amely csupán néhány évvel azelőtt készült, hogy a közösséget az 1420–1421-es bécsi üldözések során gyakorlatilag megsemmisítették. Katrin Kogman-Appel, a Münsteri Egyetem zsidóságkutatója és középkori kézirat-szakértője rámutatott, hogy ebből a korszakból bármilyen fennmaradt könyv hatalmas ritkaságnak számít. Sharon Liberman Mintz, a Sotheby's judaika-specialistája hangsúlyozta: a pusztítások, a migráció és a zsidó közösségek ismétlődő elűzése miatt csodával határos, hogy a kódex túlélte az elmúlt hatszáz évet.

A kötet sorsa évszázadokon át ismeretlen volt, amíg Salomon Mayer von Rothschild 1842-ben meg nem vásárolta Nürnbergben 151 aranyérméért. Az új tulajdonos a dedikációs oldalon héber nyelvű bejegyzéssel és a család címerével látta el a könyvet, amelyet fiának szánt megőrzésre a következő generációk számára.

Az imakönyv hosszú ideig a Rothschild család művészeti gyűjteményében maradt, majd Alphonse Rothschild könyvtárába került. Amikor Németország 1938-ban bekebelezte Ausztriát, a nácik kifosztották Alphonse palotáját, és a kódexet a család többi ingóságával együtt elrabolták. A mahzort a család számos más könyvével együtt az Osztrák Nemzeti Könyvtárba szállították. Bár a második világháború után az elrabolt javak egy részét visszaszolgáltatták, Alphonse könyvei a könyvtárban maradtak, ahol hatvan éven át leltározatlanul, a kutatók elől elzárva hevertek.

A fordulópont 2021-ben következett be, amikor a bécsi Zsidó Múzeum "A bécsi Rothschildok: Egy thriller" címmel kiállítást rendezett a család helyi történetéről. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár a tárlat idejére kölcsönadta a mahzort a múzeumnak, ami felkeltette az érdeklődést a kötet eredetével és könyvtárba kerülésének körülményeivel kapcsolatban. A proveniencia-vizsgálatokat követően az Osztrák Művészeti Visszaszolgáltatási Tanácsadó Testület 2023-ban javasolta a műtárgy visszaadását Alphonse örököseinek. A család ezt követően bocsátotta árverésre az eredetileg 5 és 7 millió dollár közötti értékre becsült kéziratot.