Régóta rejtőzködő laboratóriumi gyilkost fedett fel az elismert vegyésznő halála
2020. március 6. 12:14 Múlt-kor
Későn észlelt mérgezés
1996 novemberében Wetterhahn először tapasztalta magán a visszatérő hányinger és hányás tüneteit. Állapota az elkövetkező hónapok során csak romlott: egyre nehézkesebben beszélt, látása és hallása leromlott, továbbá rendszeresen elvesztette egyensúlyát és elesett.
Az orvosok eleinte nem tudták mire vélni a helyzetet. Gerinccsapolások és CT-vizsgálatok sorát követően azt közölték vele, tünetei a higanymérgezéssel vágnak egybe.
Egyikőjük még azt is megkérdezte Wetterhahn férjétől, lehet-e feleségének olyan ellenlábasa, aki meg akarhatná mérgezni. A vegyésznő ekkor számolt be a munkahelyén hónapokkal korábban történt dimetil-higanykiömlésről.
1997 januárjában hivatalosan is higanymérgezéssel diagnosztizálták, és kelációs terápiát kezdtek meg olyan gyógyszerekkel, amelyek a toxikus fémet megkötve elősegítették annak távozását szervezetéből.
Ekkoriban azonban – annak ellenére, hogy a higany mérgező mivolta teljes mértékben ismert volt – a tudomány igen kevéssé értette a dimetil-higany veszélyeit.
A vegyület gyakorlatilag egyetlen kizárólagos felhasználási területe a mágneses magrezonancia spektroszkópia volt, amelyben összehasonlítási standardként szerepelt.
Az angol rövidítéssel NMR spektroszkópiaként is ismert eljárás éppen az emberi sejtekben teszi lehetővé különféle mérgek viselkedésének tanulmányozását.
A dimetil-higany fő előnye az, hogy hígítás nélkül felhasználható, ezáltal a kutatók nem kockáztatják azt, hogy tulajdonságai megváltoznak egy-egy kísérlet során. Amikor Wetterhahn véletlenül a kezére cseppentette a folyadékot, éppen annak mágneses magrezonanciáját mérte egy elvégzendő kísérlethez.
Mialatt a vegyésznő az életéért küzdött, kollégái a Dartmouth-nál – és sok más szakértő szerte a világon – a higannyal kapcsolatos tudományos irodalmat bújták, hátha találnak olyan információt, amellyel a segítségére lehetnek.
Emellett átvizsgálták haját, ruházatát, autóját, diákjait, családját és a kórtermet, ahol feküdt, hogy megbizonyosodjanak arról, nem szenvedhetett-e a környezetében más is mérgezést.
Sajnos Wetterhahn vérében a higany szintje a megengedett 800-szorosa volt, így az orvosok nem tudtak rajta segíteni. Február folyamán kómába esett, 1997. június 8-án pedig meghalt.