Régészeti bizonyíték a vikingek és az iszlám világ közötti kereskedelemre

2015. március 17. 12:47

Az itt látható ezüstgyűrűt régészek valamikor a 19. század végén találták meg a svédországi Birka városában folyó feltárások során. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy berakása lila ametiszt lehet, amelybe arabnak tűnő betűket véstek. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint azonban az nem ametiszt, hanem színezett üveg, jelentette ki Sebastian Wärmländer, a Stockholmi Egyetem biofizikusa.

A gyűrű üvegberakásán az "Allahnak" vagy az "Allahhoz" kifejezés olvasható arab nyelven, írják kutatók a Scanning című szaklap február 23-i számában. A birkai ékszer felszíne ép, szinte nincs is jele annak, hogy viselték volna, ami azt sugallja, hogy a viking nő előtt talán nem is volt más tulajdonosa az arab ezüstműves műhelyében készült gyűrűnek.

Birka, Birca vagy Bierkø (ma: Björkö) fontos kereskedelmi központ volt a 9. században, amelybe még Kínából is érkeztek áruk, de itt alakult ki az első keresztény gyülekezet is Svédországban. A település a 8. és 9. században indult virágzásnak, ám a 900-as években Sigtune megépülése miatt elvesztette kereskedelmi jelentőségét. Területén nagyjából eddig mintegy háromezer viking kori sírt fedeztek fel.

Az ősi skandinávok már 3400 évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak Egyiptommal és Mezopotámiával, s különleges üvegtárgyakkal kereskedtek velük. Nem véletlen, hogy a kiváló hajózási ismeretekkel rendelkező vikingek kétezer évvel később az arab kereskedőket is felkeresték, nem várva meg, hogy az ékszerek szárazföldön jussanak északra az ismert kereskedelmi útvonalakon.

A középkori szövegek nem felejtik el megemlíteni, hogy a skandinávok és a Nyugat-Ázsiától a Mediterráneumig elterülő iszlám világ már ezer évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak egymással. Ezt régészeti bizonyítékok is alátámasztják, igaz, még ma is rendkívül ritka, hogy a viking temetkezésekben az iszlám civilizáció emlékei kerüljenek elő.