Perszeuszt és Andromédát ábrázoló római szobrot rekonstruáltak Deultumban
2026. június 4. 06:32 Múlt-kor
Közel negyven év alatt előkerült töredékekből azonosítottak és kezdtek el rekonstruálni egy Perszeusz és Androméda mítoszát ábrázoló, több mint két méter magas ókori márványszobrot a bulgáriai Deultum római kori romvárosában. A szabadon álló, összetett mitológiai szoborcsoportok fennmaradása rendkívül ritka, így a lelet alapvetően gazdagítja a római provinciális művészetről alkotott tudományos képet, számoltak be róla bolgár kutatóintézetek a leletet vizsgáló aktuális régészeti projektek eredményei alapján.
Az ókori Deultum területén 1986 óta összesen huszonegy szobortöredéket sikerült feltárniuk a kutatóknak, ám csak két évvel ezelőtt, 2024-ben jöttek rá arra, hogy ezek a maradványok valószínűleg ugyanahhoz az emlékműhöz tartoznak. Az előzetes feltételezések szerint nagyjából 2,2–2,5 méter magas alkotás rekonstruálása ugyanakkor a vártnál nehezebbnek bizonyult, mivel kiderült: egy eredetileg több alakból álló kompozícióról van szó.
A szoborcsoport a görög mitológia egyik legismertebb történetét, Androméda hercegnő megmentését ábrázolja. A mitológia szerint Androméda anyja, Kassziopeia egyszer azt mondta, hogy a lánya még a néreiszeknél (a tengeri nimfáknál) is szebb, amivel kivívta Poszeidón isten haragját. A feldühödött tengeristen ezután egy szörnyet küldött a városra, amelytől – a jóslat szerint – csak Androméda feláldozása árán lehetett megszabadulni. A sziklához láncolt hercegnőt végül a hős Perszeusz egy medúzafej segítségével mentette meg, amelynek pillantása kővé változtatta a szörnyeteget. Bár ez a jelenet ókori festményeken és mozaikokon gyakran megjelenik, szoborcsoportjai viszonylag ritkák, mivel az ilyen értékes emlékműveket sokszor széttörték és részeiket más építkezésekhez használták fel.
A szobor Deultumban betöltött jelentőségét bizonyítja, hogy Kr. u. 217 és 218 között a kompozíció még pénzérméken is megjelent. Ez alapján a szakértők úgy vélik, hogy az alkotás egykor a település központi részén állhatott.
A prokonnészoszi márványból készült remekmű magas szintű mesterségbeli tudásról árulkodik: a haj, valamint az erek kidolgozottsága például még a töredékeken is jól kivehető. A további laboratóriumi vizsgálatok várhatóan a használt színekről is pontosabb képet fognak adni.
A szoborcsoportot jelenleg a Deultumtól a DigiDeultumig: a történeti narratíva továbbfejlesztése, illetve A római Deultum és környékének szobrászata című projektek keretein belül vizsgálják. A munkálatokban számos bolgár intézmény részt vesz egy nagyobb vállalkozás részeként, amelynek célja az ókori városból fennmaradt szobrászati emlékek dokumentálása.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
