Pöcegödörbe süllyesztett iratokkal és szalma alá rejtett uránnal ért véget a náci atomprogram
2020. június 5. 18:43 Múlt-kor
A vezető fizikus felkutatása
A Big hadművelet ezzel véget ért, azonban Pash mindenáron Heisenberget akarta. A nyomokat követve, óvatosan – ekkoriban még mindig sokan tartottak attól, hogy a németek az utolsó pillanatban bevetnek valamilyen „csodafegyvert” – a bajorországi Alpokba vetette magát.
Miután a német ellenállók felrobbantottak egy fontos hidat, a „Villám A” járműveit hátrahagyva, gyalog kelt át egy meredek szurdokon. Az ezredessel együtt összesen húsz főt számláló csoport végül megérkezett a Walchensee tónál fekvő Urfeldbe, ahol egy mintegy 700 főt számláló SS-kontingenssel álltak szemben.
A németek azt hitték, egy nagyobb amerikai erő előőrsével van dolguk, így megadták magukat. Pash igyekezett fenntartani a látszatot, amíg Heisenberg után kutatott. Néhány helyi lakos kikérdezése után végül 1945. május 2-án megtalálta a fizikust családjával együtt egy erdei faházban. A birodalom vezére, Hitler ekkor már két napja halott volt.
A nyugati szövetségesek által elfogott német atomtudósokat – köztük Otto Hahn, Max von Laue és mások, összesen tízen – a brit hírszerzőszerv, az MI6 egy biztonságos, lehallgatókészülékekkel ellátott házába vitték az angliai Cambridge közelében.
A Farm Hall nevű birtokon történt kihallgatások során a fizikusok azt vallották, személy szerint nem értettek egyet a nácizmussal, és valójában diszkréten szabotálták a programot, hogy Hitler ne juthasson atomfegyverhez.
A tudósok lehallgatott beszélgetései más képet festettek: miután értesültek a hirosimai atomtámadásról, egymás közt hangot adtak elképedésüknek, hogy az amerikaiaknak sikerült elkészíteniük a fegyvert, amihez ők még csak közel sem jártak.
Hahn – habár nem volt a fegyverfejlesztő csoport tagja – a maghasadás felfedezőjeként személyes felelősséget érzett amiatt, hogy tudományos eredményei annyi ember halálához vezettek. Habár a többi tudós személyes meggyőződését nem lehetett biztosra venni, annyi nyilvánvaló volt: nem a tudósok állítólagos önszabotálásán múlt, hogy a Harmadik Birodalom nem fejlesztette ki az atombombát.
A német atomprogram a rendelkezésre álló erőforrásokban messze elmaradt a Manhattan-tervtől, és a kezdeti előny ellenére az Egyesült Államokban dolgozó nemzetközi gárda a háború során átvette a tudományos versenyben a vezetést.
Az Alsos program minden részlete ma sem teljesen nyilvános, azonban a digitalizálás előrehaladtával egyre több anyag válik nem csupán kutathatóvá, de könnyen elérhetővé is. A kaliforniai Stanfordban található Hoover Intézet könyvtára – amely Pash ezredes a misszióval kapcsolatos papírjait és naplóját őrzi – például nemrégiben elérhetővé tette az ezredes filmes anyagát is Youtube-csatornáján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
