Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma

2017. június 2. 08:35

Bűnbeesés nélkül. Amikor Marilyn Monroe és Arthur Miller először 1951-ben egy filmforgatás alkalmával találkozott, egymás iránti érdeklődésük azonnal feltámadt. Miller viszont akkor még első feleségével élt. A férfi, bár nem bírta elképzelni, hogy kizárja Marilynt az életéből, a házasságának semmiképp sem akart véget vetni. Így aztán a Los Angelesben élő Monroe és a New Yorkban dolgozó Miller plátói szerelmi levelezésbe kezdett egymással.

Terajtad kívül minden csak játék. Várakozni tudás, képmutatást nem tűrő, olykor fájdalmas őszinteség és folyamatos reflexió jellemezte Radnóti Miklós és diákkori szerelme, majd felesége, Gyarmati Fanni kapcsolatát, amely – bár a XX. századi szerelmi líra egyik csúcsának volt ihletője – a hétköznapokban korántsem volt mindig költői. A két fiatal 1926 őszén ismerkedett meg Hilbert Károlynál, aki matematikából korrepetálta Radnótit. Az akkor 14 éves Fanni Hilbert feleségétől vett szintén matematikaórákat, és a különórák előtt-után futott össze a nála 3 évvel idősebb fiúval.

„Édes, szeretett lelkem.” A Ferenc Józsefnek feleséget kereső anya, Zsófia főhercegné saját szülőhazája, Bajorország felé fordult. Választása húga, Ludovika legidősebb lányára, Ilonára esett. A hercegnőt és lányát Ferenc József közelgő huszonharmadik születésnapja alkalmából Bad Ischlbe hívták. Ludovika a találkozóra a kiszemelt menyasszony mellett az egyik kisebbik lányát, Erzsébetet is magával vitte. Mindenki meglepetésére a császár érdeklődését a még csak serdülő, tizenöt éves, az udvari viselkedési normákban viszonylag járatlan Erzsébet keltette fel.

Örökbe fogadták a szerelmet. Amikor Záray Márta életében először meglátta a szőke, kék szemű, gyönyörűen éneklő Vámosi Jánost, rögtön eldöntötte, hogy a sármos énekes felesége lesz annak ellenére, hogy akkor még nem is ismerte őt személyesen. Nem kellett sokáig várnia, hiszen ugyanott dolgoztak, és a kollegiális viszonyból hamar szerelem, majd házasság lett. A sikert sikerre halmozó duó a táncdalénekesek első generációjához tartozott. Fülbemászó dallamaikkal csaknem fél évszázadon keresztül folyamatosan szállították a jobbnál jobb melódiákat.

Mindhalálig egymásba kapaszkodva. II. Miklós leendő feleségének a cári család Hesseni, vagy más néven Darmstadti Alexandrát szemelte ki. A lány Hesseni IV. Lajos gyermeke volt, édesanyja pedig Viktória angol királynő lánya. Alexandra bátyja háromévesen halt meg hemofíliában, az angol királyi família betegségét ő is megkapta, de a család nőtagjainál ez nem okozott tüneteket, viszont tovább örökíthették. A hercegnő és Miklós 1884-ben Péterhoffban találkoztak először, azonnal egymásba szerettek, s bár Alice ekkor még csak 12 éves volt, rögvest elhatározták, hogy összeházasodnak.

A világ legdrágább műtárgyai. Felbecsülhetetlen értékű műtárgy – mondjuk áhítattal a múzeumban, könnyen elfeledve a tényt, hogy valamikor valaki azért mégiscsak pénzt adott értük, így akár tetszik, akár nem, forintosítható az értéke. Bár az is igaz, hogy szinte soha nem a művész volt az, aki igazán jól keresett a műtárgyon, amikor az elkészült, hanem a számos műkereskedő, akik felismerték annak igazi értékét – és nem voltak szégyenlősek elkérni az árát sem. Da Vinci, Rembrant, Van Gogh és Monet mesterművei a Múlt-kor nyári számában. De vajon menniybe kerültek?

Gorkij és Lenin Capri szigetén. Tiberius császár idős korában vonult vissza a szigetre, amely az 1700-as évektől kezdve az arisztokraták európai körutazásainak egyik legfőbb célpontja volt, a XX. század elején pedig a megbuktatott 1905-ös orosz forradalom után száműzetésbe kényszerülő értelmiségiek egy csoportja is Capri szigetét választotta emigrációja színhelyéül. 1906-ban a cári rendszerrel szemben rendre nyílt kritikát megfogalmazó orosz sztáríró, Makszim Gorkij is Caprira költözött, részben politikai, részben egészségügyi okokból. 1908-ban pedig maga Vlagyimir Iljics Lenin is tiszteletét tette az azúrkék szigeten.

Kirakatházasság 1932-ből. A Színházi Élet 1932. évi egyik késő őszi számában bejelentették, hogy a Szegény lányt nem lehet elvenni premierjét azzal teszik különlegessé, hogy a szerző, Zágon István férjhez segít egy szegény lányt. Az ajánlott leányzó, Székely Erzsike a szegénységi feltételeknek megfelelt, továbbá nem volt „trampli”, sőt egészen fotogénnek tűnt. Zágonnak későn esett le a tantusz, hogy egy zsidó származású ara tanúja lenne. Úgy ítélte meg, hogy a „zsidófaló” Gömbös miniszterelnökké való kinevezését követően nem tanácsos ilyet tenni.

Nyári számunkban olvashatnak még egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnőről, Jedlik Ányosról, Benjamin Fanklin mindennapjairól és Livia Drusilláról, Európa első császárnéjáról valamint a történelem 7 leghíresebb almájáról is. A kastélyok szerelmeseit ezúttal Tordasra kalauzoljuk el, a képzőművészet kedvelőinek pedig Renoir Evezősök reggelije című festményének titkait fedjük fel.

A magazin nyári számát június 2-től keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen.