Nyolc hercegnő, aki Japán krizantém trónjára ülhetett a történelem során
2017. május 22. 16:47
Japán 1947-ben elfogadott alkotmánya szerint az uralkodói család női tagjai nem örökölhetik meg a trónt és kénytelenek lemondani minden rangjukról, amikor egy „közrendűvel” házasodnak. Mako hercegnő napokban történt eljegyzését követően ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek a rendelkezés eltörlését követelik. Az ötlet támogatóit pedig még a hagyományok iránti tiszteletlenséggel sem lehet vádolni, hiszen a 1947-es alkotmányt megelőző évszázadokban nem kevesebb mint nyolc asszony is ülhetett már Japán krizantém trónján.
Egy kompromisszum, amely először ültetett nőt Japán trónjára
Az első asszony, aki saját jogán foglalhatta el Japán trónját, Szuiko császárnő volt 593-ban. Hercegnő korában féltestvéréhez, Bidacu császárhoz adták feleségül, akitől hét fia is született. Bidacu halála után egy másik testvérük, Jómei császár került hatalomra, aki azonban alig két év uralkodást követően betegségben elhunyt. Halálát követően véres trónharcok kezdődtek a Japán belpolitikáját meghatározó két rivális klán, a Szogák és Monobék között. A konfliktust végül egy kompromisszumos megállapodás zárta le, amikor Szuikót tették meg császárrá elejét véve a további vérontásnak.
Bár uralkodása nagy részében a Szogákkal rokon Sótoku régensherceg gyakorolta a tényleges hatalmat, Szuiko maga is meglehetős politikai önállósággal bírt. Uralkodása alatt került sor a buddhizmus bevezetésére Japánban, valamint kínai mintára egy új naptárrendszert honosított meg. Holttestét ma egy oszakai mauzóleumban őrzik, amely felett egy sintó szentély állít emléket az első japán császárnő számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
