Nem elég magyarnak lenni: Hollywood megalapítója, Zukor Adolf
2021. október 1. 08:12 Kollarik Tamás, Csányi Dóra
Tehetség is kell hozzá
A halk szavú, kimért Zukor magyar gyökereire mindig is büszke volt, élete során több alkalommal ellátogatott nemcsak Budapestre, hanem szülőfalujába is. Felesége és támasza, a szintén magyarországi születésű Lottie Kaufman erdőbényei zsidó család gyermeke volt. Otthon általában magyarul beszéltek. Zukor emlékirataiban írta: „Ha rossz kedvem volt, a feleségem mindig elküldte a szakácsokat, ő maga ment be a konyhába, és főzött nekem valami magyaros ételt.” A filmmogul a gyökerek ápolása mellett a magyar tehetségeket is előszeretettel támogatta.
1928-ban felújíttatta a szülőfalujának református templomát, kéttantermes iskolát és nevelői lakást építtetett, támogatta a község leégett gabonaőrlő malmának újjáépítését, valamint finanszírozta a még ma is látható Juhász-kút felállítását. Ricse minden új házaspárjának 25 (más források szerint 40) dollár nászajándékot küldött, annyit, amennyivel ő is elkezdte az életét a tengerentúlon.
A századforduló környékén ezrek emigráltak az Egyesült Államokba, Magyarország is számos legendás színésszel szolgálta ki a hollywoodi filmgyártást, ahol úgy hírlett, a magyar volt a második nyelv. Ezt bizonyítja a legenda is, amely szerint Zukor irodájának falán lógott egy felirat: „Nem elég magyarnak lenni, tehetség is kell hozzá.” Mikor valaki erről kérdezte, halkan mindig hozzátette, hogy a filmiparban való érvényesülésben igenis segít a magyar származás. Egy másik anekdota szerint az angol „movie” szó a magyar mozi kifejezésből ered.
Zukor Adolf 80 éves korában, 1953-ban több mint fél évszázados pályafutással a háta mögött írta meg a Közönség sohasem téved (The Public is Never Wrong) című önéletrajzát. A kötet magyarul először 2020-ban jelent meg a FilmHungary gondozásában.
A hollywoodi filmgyártás megalapozásán túl sikerének egy másik kulcsa a sztárcsinálás volt, amelyre egy egész – reklámszakemberekből, sajtósokból álló – rendszert épített fel: ez a megfelelő karakter kiválasztásától kezdve egészen addig terjedt, hogy miként kell életben tartani a filmcsillagokat körülvevő mítoszt. A ragyogás lehetőségéért cserébe viszont sokat követelt a művészektől: lojalitást és fegyelmezett munkát.
Más cégektől például nem fogadhattak el felkérést, máshol nem forgathattak. Olyan klasszikus színészeket köszönhetünk sztárcsináló gépezetének, mint az első igazi filmsztár, „A filmek királynője”, Mary Pickford, vagy későbbi férje, „Hollywood királya”, az első Oscar-díj-átadó házigazdája, Douglas Fairbanks, a lengyel származású femme fatale, Pola Negri, az első „Latin Lover”, Rudolph Valentino vagy korának egyik legjobban fizetett színésze, a kétszeres Oscar-díjas Gary Cooper.
Fél évszázados pályája és hosszú életútja során számos, a filmiparban alkalmazott technikai újítás létrejöttét sokszor maga Zukor kezdeményezte. A nickelodeonoktól a némafilmeken át a hangosfilmre történő átállásig, majd a 3D-vel való kísérletezésig minden szituációban helyt állt, szilárd alapokra helyezve ezzel a filmgyártás jövőjét.
Bár feleségével, Lottie-val nem éltek hivalkodó életmódot, Hollywood a tisztelete jeléül a filmmogul nyolcvanadik és századik születésnapja alkalmából is hatalmas ünnepséget szervezett. Zukor Adolf 1976. június 10-én, 103 éves korában Los Angeles-i otthonában hunyt el. Minden bizonnyal minden idők legnagyobb producerét tisztelhetjük benne, aki élete végéig büszke volt magyar gyökereire. Nem felejtette el, honnan jött: abból az Osztrák–Magyar Monarchiából, valamint abból az ezeréves történelmi Magyarországról, amely fennállása és összeomlása után is hatalmas lendületet adott az amerikai álomnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
