Nagy óvatossággal lehet csak megóvni a számtalan veszély fenyegette Akropoliszt
2024. február 4. 16:05 Múlt-kor
Szkennerek és épületek
Az Akropolisz falai már a mükénéi kor óta álltak, ám többször is súlyosan megrongálódtak. A 750 méter hosszú kerítőfal nagy része a periklészi korszak alkotása. Az új rekonstrukció elkezdéséhez a legfontosabb feladat az volt, hogy kőről kőre felmérjék és dokumentálják a jelenlegi állapotot, beleértve a falon keletkezett legkisebb réseket is.
Miután ez megtörtént, és eltávolították az összes növényzetet, amely kárt tehetett volna a falban, egy teljes fotogrammás felmérést és 3D szkennelést végeztek, majd optikai kábelekkel hálózták be, hogy észleljék a legkisebb rendellenes elmozdulást is.
A Propülaia, amely az Akropolisz hatalmas márványkapuja, és az épületek jelentős részével együtt az i. e. 5. században épült, más jellegű kihívások elé állította a szakembereket. Nikolaos Balanos ugyan helyreállította a huszadik század első felében, de korántsem tökéletesen: egyes elemeket rossz helyre rakott, másokat fel sem használt. Az évszázadok során számtalan funkciót töltött be, most azonban tulajdonképpen ugyanúgy bejáratként használják, ahogy évszázadokkal ezelőtt.
Az Erekhtheion kariatidái napjainkban
Athéné Niké, avagy a Győzedelmes Athéné temploma a fennsík délnyugati részén épült fel. A törökök lerombolták, hogy a köveit falak építéséhez használják fel. Miután Athén a görögöké lett, a meglévő köveket visszaállították az eredetinek vélt helyükre, ám Balanos megint szétbontatta, hogy restaurálhassa. A jelenlegi állapot a 2000 és 2010 közötti rekonstrukció eredménye.
Az Erekhteion esetében alkalmazták először a huszadik század első felében a később katasztrofálisnak bizonyuló technikákat. 1979 és 1987 között 23 nagyobb tömböt kellett kicserélni, mivel rossz helyre lettek visszaállítva. A világhírű kariatidákat viszont másolatokkal kellett kipótolni, mivel az eredetiek annyira szennyezetté váltak, hogy a további létük vált veszélyeztetetté.
Az eredeti szobrok jelenleg az Akropolisz Múzeumban vannak, ahol lézeres eljárással tisztítják meg őket, hogy később a múzeumban legyenek kiállítva. A roncsolásmentes beavatkozás a lehető legkisebb darabokban szedi le a kormot és a szennyeződéseket anélkül, hogy az eredeti márvány sérülne.
Az athéni Akropolisz felújítása évtizedek óta tart, de még alighanem el fog telni néhány év, mire elnyeri a modern műemléki koncepció által megálmodott végleges formáját.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
