Misztikus babonaságok útján próbálták létrehozni az alkimisták a Nagy Művet
2024. február 12. 18:05 Múlt-kor
Orvos a kémcsőből
Több tényező is szerepet játszott abban, hogy a középkori olvasó elit körében az alkímia népszerűvé válhatott. Az arab hódítások visszaszorulása és a keresztes hadjáratok révén a középkori világ számos ókori szerzőt ismerhetett meg, akik foglalkoztak alkímiával.
A másik indok a fekete halál megjelenése Európában 1347-ben. Miután az alkalmazott orvosi eljárások szinte mindegyike hatástalannak bizonyult a pestissel szemben, elindult a hatékonyabb gyógymódok keresése.
A korban gyógyíthatatlannak bizonyult pestis áldozatai
Az alkimisták a fentebb említett négy őselem mellett feltételezték, hogy létezik egy ötödik, tökéletes és romolhatatlan elem is. Ebből az elemből készülhetett a mennyország is, hiszen az egy Isten által teremtett tökéletes hely volt, amelynek az alkotórészei nem lehettek tökéletlen és romlandó anyagok.
Ez az ötödik elem a világ alkotórésze is volt a teremtés óta, csak a bűnbeesés „szorította háttérbe” a többi elemmel szemben. Ezért, vélekedtek egyes alkimisták, ha megtalálják a módját, hogy miként nyerjék ki ezt az ötödik elemet a földi anyagokból, akkor az hozzájárulhat a hosszabb élethez és egyéb alkímiai kutatásokhoz szükséges anyagok előállításához.
Éppen ezért az alkimisták egyik fő foglalatosságává a desztillálás vált. Különböző növényeket, ecetet, fémeket és más anyagokat desztilláltak folyadékká, hogy minél nagyobb arányban felleljék az említett ötödik elemet.
Az alkimisták különböző elixírek előállításában is jeleskedtek, amelyekről azt gondolták, hogy azok elfogyasztásával úgy változtatják meg a testben található nedveket, hogy védetté váljanak bizonyos betegségekkel szemben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
