Miért tettek minket önzetlenebbé a bosszúálló istenek?
2016. február 15. 08:37
Mi köze a büntető Istennek a globalizációhoz?
Az istenek tehát csak pszichológiai hajlamainkat „használták ki”, hogy szociális készségeinket fejlesszék. Purzycki úgy véli, az emberi természet egyik alapvető vonására világít rá, hogy a büntetéssel való fenyegetés esetén erősebb az altruizmusra való hajlamunk, mint amikor jutalom van kilátásban. Amikor az anyagi haszon motiválja az emberek cselekedeteit, nagyobb valószínűséggel követnek el tisztességtelen dolgokat, mint amikor a büntetés réme Damoklész kardjaként lebeg felettük. Ez a késztetés még az emberek evolúciós meghatározottságát (elsősorban saját magunkra és értékeinkre figyelünk oda) is felülírhatja, ám a kutatók hozzátették, hogy minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb valószínűséggel hajlik saját maga (vagy közössége) felé a keze.
A kutatók úgy vélik, a vallásosság is szerepet játszott abban, hogy az emberek tőlük nagy földrajzi távolságra élő, ám azonos vallási elveket valló társaikkal szemben is tisztességesen bánnak, bíznak bennük és együttműködnek velük, így ahhoz is hozzájárulhatott, hogy ma egy minden korábbinál globalizáltabb világban élünk. A büntető istenektől való félelem egyértelműen lényegesnek bizonyult a társadalmi köteléket erősítésében, és szélesebb körre kiterjedő „képzelt közösségek” létrehozásában.
A tanulmányhoz fűzött kommentárjában az Oxfordi Egyetem kutatója, Dominic D. P. Johnson rámutatott: a kutatók nem vizsgálták meg, hogy a büntető, mindenható istentől való félelemből fakadó, más emberekkel szembeni tisztességes bánásmód más vallású vagy vallástalan személyekre is kiterjedt-e. Hozzátette azonban, hogy a vizsgálatok eredményei az eddig legmeggyőzőbb bizonyítékot szolgáltatták arra nézve, hogy a természetfeletti büntetésben való hit kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi közösségek együttműködésében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
