Miért mosolyog ránk egy kora középkori svájci férfi?

2019. május 21. 15:01 Múlt-kor

Mirjam Wullschleger, Solothurn kanton régészeti hatóságának szakértője elmondta: a névválasztás szándékos volt. Ekkoriban kezdődött csupán meg a germán alemannok betelepülése a mai ország északi részén lévő Svájci-fennsíkra, a rómaiak által meghonosított nyelv, kultúra és szokások még javában uralkodtak a térségben.

Arcán kívül azonban sok szempontból csak találgatni tudunk Adelasius életéről. Az arcot egy 2014-ben felfedezett csontváz koponyája alapján rekonstruálták. Maradványai a Grenchen városában egy építkezésen talált 47 sír egyikében voltak. A temetkezések római szokás szerint történtek – a sírok kövekkel voltak kirakva, és befedve, a halottak lába észak felé mutatott.

Maradványai alapján a kutatók megállapították, hogy Adelasius 19 és 22 éves kora között járhatott halálakor, és körülbelül 168 centiméter magas lehetett. Krónikus csontvelőgyulladásban és különféle vitaminok hiányában szenvedett, ezek valószínűleg együttesen okozták korai halálát. Kövekkel kirakott sírja magasabb társadalmi státuszt tükröz a korabeli település más lakóinál.

Amikor felkérték Oscar Nilsson régészeti arcrekonstrukciós szakembert a projekthez, a férfit nem csupán a 3D-nyomtatással lemásolt koponya minősége és részletessége döbbentette meg, de középkori „modelljének” fogazata is.

„Nem láttam még ennyire egyenletes és tökéletes fogazatot” – mondta Nilsson, aki egészen a paleolitikumból származó maradványok alapján is végzett már rekonstrukciót. „Nem ez a megszokott eset számomra. Gyakran az alapján kell nekiállnom a fogak rekonstrukciójának, hogy mi van körülöttük.”

Nilsson rögtön tudta, hogy valamilyen módon ki kell emelnie Adelasius fogazatát, ezért végül úgy döntött, hogy a rekonstruált arc mosolyogni fog – ilyen döntést a szakember nem hoz meg egykönnyen.

Nilsson elmondta, más arcrekonstrukciók esetében – mint például amikor a hatóságoknak segít tevékenységével – nem tanácsos mosolyogva ábrázolni az elhunytat. Elvonja a figyelmet a fizikai összhatásról, továbbá létrehoz „egy tudatalatti feltételezést, hogy boldog emberről van szó.”

„Nem áll szándékomban leírni egy olyan személyiséget, amelyről semmit sem tudok” – mondja. „Ugyanakkor olyan arcot kell létrehoznom, amely átadja azt, hogy ez a személy valaha élt, és lelke volt.”

A szakember számos térségből és korból származó alanyokkal dolgozott már, de a kora középkori Svájc számára is újdonság volt. „Igen izgalmas és igencsak keveset kutatott” – mondta. „Remélem, képes vagyok némi fényt vetni a történelem e korszakára.”

Adelasius a grencheni Kulturhistorisches Museumban kerül kiállításra júniusig, majd Solothurn kanton régészeti múzeumának állandó kiállításába kerül Olten városában.