Mi lett volna, ha örököst jelöl ki Nagy Sándor?
2015. február 12. 08:51
Mikor i.e. 323 júniusában a korábban a fél világot uralma alá hajtó makedón uralkodó, Nagy Sándor a halálos ágyán feküdt, a krónikák szerint hadvezérei a 32 éves király fölé hajoltak, azt tudakolván, hogy kire akarja hagyni hatalmas, a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjedő birodalmát. "A legerősebbre" - válaszolta lakonikus bölcsességgel Alexandrosz, aki i.e. 323. június 11-én, körülbelül öt órakor, rövid, de annál eredményesebb uralkodását követően távozott az élők sorából.
Világbirodalom rekordidő alatt
De mi lett volna, ha hívei megfogadják Nagy Sándor intelmét? "Természetesen azonnal megindult volna a harc, hogy ezt kire értette" - szögezi le Philip Freeman, a decorahi (Iowa, USA) Luther College ókorkutatója, a Nagy Sándor című könyv szerzője. "Persze ettől függetlenül is nagy küzdelem alakult ki hadvezérei között, akik végül felosztották egymás között a birodalmat" - teszi hozzá.
A világhódító Nagy Sándor birodalma a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig, a mai Pakisztánig terjedt és mintegy 5,2 millió négyzetkilométert ölelt fel. Ugyan a Római Birodalom ennél nagyobb volt (legnagyobb kiterjedése, Traianus császár uralma idején körülbelül 5 900 000 km² szárazföldi területre terjedt ki), a makedón király példátlanul gyorsan, mindössze 13 év alatt hajtotta igába a fél világot.
Mikor i.e. 323. június 11-én - máig tisztázatlan okokból - az uralkodó váratlanul elhunyt Babilonban, birodalmának sorsa, jelesül a trónutódlás kérdése, igen bizonytalan volt. Egyetlen fia, IV. Alexandrosz csak halála után született meg, s mivel nem jelölt ki örököst maga után - ő, aki mindig mindenre számított, csak arra az egyre nem, hogy meghalhat - , szinte elhunyta pillanatában megindult az önjelölt örökösök, a diadokhoszok között a harc az örökségért, s akik még a 12. születésnapja előtt titokban megölették Alexandroszt és anyját, ezzel pedig kihalt Nagy Sándor dinasztiája.
Az így keletkezett hatalmi vákuumot a diadokhoszok töltötték be, méghozzá a birodalom felosztásával: Kasszandrosz Makedóniát és Görögország európai részét szerezte meg, és megalapította az Antigonidák uralmát; a később meggyilkolt Lüszimakhosz Kis-Ázsiában és Trákiában alapított birodalmat, Szeleukosz Mezopotámiában és Szíriában jutott hatalomra, míg Egyiptom Ptolemaioszé lett. (A birodalom romjain több kisebb állam is létrejött: Pergamon, Bithünia, Kappadókia, és egyes görög területeknek is sikerült megőrizniük függetlenségüket, mint Krétának és Rhodosznak.)
Történelmietlen kérdés, de érdemes eljátszani a gondolattal: mi lett volna, ha Nagy Sándor örököst jelöl ki, akinek sikerül folytatnia a hódításokat, vagy legalábbis - minden, az ellenőrzése alatt levő területek nagyságából fakadó nehézség ellenére - egyben tudja tartani a hatalmas birodalmat?
A történészek szerint kizárt, hogy a makedón birodalom egy új vezetővel sikerrel tudta volna folytatni az addigi példátlanul gyors és messzemenőkig sikeres expanziót. Ennek egyik oka, hogy egyik diadokhosz sem rendelkezett azzal a karizmával és tehetséggel, ami Nagy Sándort a történelem valaha élt egyik - ha nem a - legnagyobb hadvezérévé tette. "Ha sikerült volna is egyetlen személynek a birodalom élére állnia, az valószínűleg azonnal szétesik" - vallja a már idézett Freeman, hozzátéve: "Egyik diadokhosz sem volt olyan tehetséges és eszes, mint Nagy Sándor".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
