Medvesétáltatás és úszólecke: Margit-szigeti mindennapok a múlt századból

2021. május 22. 14:05 Múlt-kor

Az Árpád-házi Szent Margitról elnevezett sziget a főváros hatalmas parkja, amely a 13. században még Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete néven szerepel a forrásokban. Az 1790-es években hívták Nádor-szigetnek is, mivel ekkor az ország nádora birtokolta. Az sziget életét fellendítette, hogy Zsigmondy Vilmos bányamérnök 1867-ben gyógyvízforrást talált a nyugati partnál végzett fúrás során. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervezetet készített, 1873-ra el is készült a gyógyfürdő, vendéglők és villák épületei nőttek ki a földből. Emellett gondoskodtak az árvízvédelemről is.

A terület rendezésére a 19. század végén került sor, ekkor a kisebb-nagyobb szigeteket és homokzátonyokat elkotorták vagy feltöltötték. Ilyen különálló rész volt a déli csúcs, amit Budai-, Kis vagy Festő-sziget néven is ismertek, valamint az északi csúcson a Fürdő-sziget. A sziget fokozatos kiépítése során nyerte el a mai kiterjedését és képét. Ha végig akarjuk sétálni, 2800 métert kell megtennünk, a legszélesebb pontján pedig 500 méternyire van a két part egymástól.

A Margit híd szárnyhídjának megépüléséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető, a következő fontos közlekedési útvonalat az 1950-ben megnyitott Árpád híd jelentette. Az 1860-as években megindult lóvasút 1928-ig közlekedett északi és déli pontjai között, autóbuszjárat pedig 1932-től érinti a szigetet. Területét 1908-ban törvényben örök időkre közkertté nyilvánították, amit 1919-ig belépődíj ellenében lehetett látogatni. A sziget a művészvilágot is megihlette, Arany János, Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Szerb Antal is a Margit-sziget rajongója volt.