Maszk-mustra: a múlt század farsangjai
2021. január 8. 15:04 Múlt-kor
A jelmezbál a farsang ősi hagyományaként élt tovább a 20. században. A kor divatjai és slágertémái hatottak a maszkokra, de vannak örökzöldek, amelyek az 1930-as és 1980-as években is felbukkannak. A Fortepan fotóiból készült válogatás a múlt század jelmezkínálatát vonultatja fel.
A január 6-án, vízkereszttel kezdődő és húsvárvasárnapig tartó farsanghoz rengeteg hagyomány és szokás kapcsolódik. Ez az ünnepkör az ősi tavaszvárás időszaka, legjellemzőbb érzése az öröm, amely az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok, a jelmezes, álarcos felvonulások és mulatságok köré szerveződik.
A középkorban az egyház szüntelenül tiltakozott e szokások ellen, mert az örömök féktelen tobzódását az ördög művének tartotta. A prédikációk azonban hatástalanok maradtak, a tradíciók pedig tovább éltek és koronként újabb elemekkel gazdagodtak.
Városon és falun, társadalmi rétegenként eltért, mivel ünnepelték a farsangot, emellett a külföldi tradíciók is felfedezhetők a magyar hagyományokban. Mátyás király például Itáliából hozatott álarcokat. Férfiak gyakran nőnek, nők pedig férfinak öltöztek, színdarabokat is előadtak, sőt állakodalmat és áltemetést is rendeztek.
A beöltözés, az átalakulás, a valaki vagy valami mássá válás varázsa a 20. században is megtalálta a helyét, gyerekek és felnőttek egyaránt részt vettek a hétköznapokat felforgató, a világot a sarkaiból kiforgató farsangi szokások fenntartásában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
