Már gyermekként megtanulta Rettegett Iván cár, hogy csak kegyetlenkedéssel tarthatja meg hatalmát
2021. augusztus 5. 13:40 Edward Collins
A magzat- és fiúgyilkos cár
Ilyen előzményeket követően találkozott össze 1581. november 15-én az ideges cár az Alekszandrovszkaja Szloboda-i palota egyik termében menyével, Jelena Seremetyevával, aki terhessége utolsó időszakában járt. Érthető módon igencsak lenge ruházatot viselt, holott minimum három réteg lett volna „illendő”. A cár úgy megverte a hercegnőt, hogy az elvetélt.
A cárevics feldúltan vonta felelősségre apját, aki a veszekedés hevében eszét vesztve esett fiának, vasalt botjával ott ütötte, ahol érte. Néhány perc elteltével kijózanodva, értetlenül bámult trónörököse bezúzott halántékára. Hirtelen összeroskadt, ölelgetni kezdte fiát, és kétségbeesetten igyekezett elállítani a vérzéseit. Ezt a jelenetet ábrázolja Ilja Repin híres, 1885-ös festménye, a Rettegett Iván és fia.
Ez a gyilkossága teljesen összetörte a cárt. Az evéssel szinte egyáltalán nem törődött, ha olykor elaludt, rémálmok gyötörték, és holdkórosként járkált a palotában. Amikor pedig négy nappal később fia meghalt, lélekjelenléte maradék morzsáit is elvesztette.
Nem mozdult el koporsója mellől, temetésekor pedig – mint ahogy ima közben egyébként is gyakorta megesett – a templom kövébe verte a fejét. Nem véletlenül jegyezte le róla Antonio Possevino pápai követ néhány hónappal Iván cárevics halála után, hogy bizonyos vélemények szerint az uralkodónak nincs sok ideje hátra.
Amikor Iván 1584-ben, egy sakkjátszma közben távozott az élők sorából, nemcsak ő maga volt megtört, hanem az anarchiába süllyedő, általa kettészakított ország is, amelyet maga után hátrahagyott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
