Már az őt püspökké kinevező pápa is megjegyezte, hogy Richelieu-ből „nagy gazember” lesz
2021. március 31. 12:54 Múlt-kor
Posztumusz lefejezés
Bár Richelieu a belpolitikában leverte a hugenották lázadásait, a külügyekben nem ódzkodott a protestánsokkal való együttműködéstől. Franciaország európai vezető pozíciójának legfőbb akadályát ugyanis a fanatikusan katolikus Habsburg-dinasztia jelentette.
Bár a franciák sokáig csak diplomáciai támogatást nyújtottak a svédeknek és a protestáns fejedelmeknek, 1635-től szövetségesei vereségei miatt kénytelenek voltak közvetlenül is beszállni a konfliktusba, amely ekkorra már vallásháborúból a Franciaország és a Habsburgok között az európai hegemóniáért folytatott fegyveres küzdelemmé alakult át. Richelieu már nem volt képes pusztán diplomáciai manőverekkel sakkban tartani a háborús feleket.
A francia alakulatok kezdetben számos vereséget szenvedtek el a császári csapatoktól, és a bíborosnak a megemelt adók miatt kitört felkeléseken is úrrá kellett lennie. Franciaország azonban 1640-től sikert sikerre halmozott, és végül győztesen került ki a harmincéves háborúból.
A sikerek kovácsai ezt azonban már nem élhették meg. Richelieu 1642 decemberében halt meg mellhártyagyulladásban, XIII. Lajos pedig öt hónappal később, 1643. május 14-n hunyt el. A bíboros halálakor a súlyos adóterhekkel sújtott parasztság ujjongott. A francia forradalom idején Richelieu sírboltját felnyitották, és mint „árulót” lefejezték. Testét a Szajnába dobták. Koponyáját szerzetesek rejtették el a Sorbonne templomában.
A 20. században a bíboros már hellyel-közzel őt megillető helyre került a köztudatban. Eredetileg az ő nevét viselte volna az első francia atommeghajtású repülőgép-hordozó is, ám ebben a megtiszteltetésben végül egy hasonlóan nagy formátumú francia politikus, Charles de Gaulle részesült.