Már a honfoglalás előtt megkezdődött a magyar-görög kapcsolatok hosszú históriája
2021. március 25. 15:51
Biztonságosabb itt, mint a törököknél
A mohácsi csata után Magyarország három részre szakadt. A görög kereskedők török alattvalóként mindhárom területen szabadon kereskedhettek. A török hódoltság korában (16-17. század) a magyarországi ortodoxok helyzete nemzetiségenként különböző volt.
A harcedzett szerbek, akik a törököktől megszállt és az osztrák uralom alatt álló területeken éltek, mindvégig vallásszabadságot élveztek. Az erdélyi román ortodoxok többsége jobbágysorban élt, így nem lehettek privilégiumaik.
A legrosszabb helyzetben a Habsburg uralom területén jobbágysorban lévő ruszin ortodoxok voltak. A 16. századtól bevándorló görög ortodoxok, mint említettük, leginkább kereskedők voltak. Kereskedelmi versenytársakkal nem kellett megküzdeniük, ráadásul kiváltságos vámtarifákat élveztek.
Ezek a görög vándorkereskedők nagyon korán kereskedelmi „kompániákat”, társulásokat hoztak létre, először Erdélyben és a Tisza mentén. Ezzel párhuzamosan egyházközségeket is alakítottak, amelyek a területileg illetékes hazai ortodox püspökök joghatósága alá tartoztak.
Buda visszafoglalása után, I. Lipót császár 1686-os felhívása nyomán sok balkáni lakos érkezett Magyarországra, többek közt az észak-görögországi Ipiroszból és Makedóniából, hogy letelepedjen az elnéptelenedett országrészeken. Így a 17. században görög kereskedők áradata lepte el Magyarországot. (Természetesen nem hasonlítható össze létszámuk azzal a 40 ezer szerb családdal, amely az 1699-es karlócai békekötés után menekült Magyarországra, félve a török megtorlástól).
Az 1720-as évekig kevesen telepedtek le véglegesen, szívesebben folytattak közvetítő kereskedelmet: a Török Birodalomból hozott árukat osztrák és magyar területeken értékesítették, az Ausztriában vásárolt termékeket viszont főként Magyarországon adták el.
Ezek a görögök jól ismerték elődeik kedvező tapasztalatait, és egyrészt gyors meggazdagodásra számítottak, másrészt Közép-Európában nagyobb biztonságban érezték magukat, mint a Török Birodalom területén. A karavánok útvonalán állandó pihenőhelyek várták a kereskedőket, ezek emlékét őrzik többek közt a „Görögszállás”, „Görögtanya” helységnevek. Egy-egy sikeres út után a karavánok „arannyal teli zsákokkal” tértek haza.
1769-ben a törökök földig lerombolták a kézműiparáról híres és gazdag észak-ipiroszi Moszhopoliszt. Mesteremberei és lakói többsége a Habsburg monarchia területein telepedett le. Ebben az időszakban a görög kereskedők már nem csupán vándorkereskedelmet folytattak, hanem boltokat béreltek, mészárszékeket nyitottak, állatokat tartottak, pénzt kölcsönöztek.
Anyagi és erkölcsi érdekeiket a társulások, a kompániák, védték és könnyítették meg. 1748-ban Gyöngyösön, Egerben, Miskolcon, Tokajban, Diószegen, Világosváron, Eszéken, Pesten, Péterváradon és Kecskeméten működtek a leggazdagabb kompániák. A magyarországi görög kereskedővilág gazdasági felvirágzását többek közt a kompániák működésének köszönhette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
