Magyar boszorkánysírtól az ősi csikóvérig – 2019 hét legnagyobb régészeti szenzációja
2019. december 30. 12:38 Múlt-kor
Narkisszosz ősi freskójára bukkantak Pompejiben
A görög mitológia szerint Képhiszosz folyamisten és Leiriopé nimfa gyermeke, Narkisszosz rendkívül jóképű vadász volt. Sok nimfa szeretett ezért bele, ám mindegyiket visszautasította. Az egyikük azonban nem tűrte valami jól a kosarat, és elment Nemesziszhez, a bosszúállás istennőjéhez panaszkodni, aki teljesítette kívánságát. Narkisszosz egyszer egy folyó partjára ért, ahol inni szeretett volna, így közel ment a vízhez. Amint megpillantotta a víztükörben önmagát, a bosszú beteljesedett: nyomban magába szeretett. Napokon át próbálta megölelni saját magát a vízben, ám mindannyiszor kudarcot vallott. Így vált teljessé az „igazságos” (?) bosszú: ugyanúgy szenvedett, mint a nimfák, mert nem kaphatta meg önmagát. Ezért is származik nevéből az önimádat vagy másképpen a nárcisztikus hajlam kifejezése (valamint a nárcisz virág is). Habár nem tűnik túl szimpatikus történetnek Narkisszosz meséje, a római házak lakói gyakorta díszítették falaikat őt ábrázoló freskókkal. A Kr. u. 79-ben kitörő Vezúv által megsemmisült Pompejiben is számos falfestményen látható a mitológiai alak. Az egyiket éppen február 14-én, azaz Valentin napon fedezték fel a régészek egy épület átriumának falán.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
