Lézerharc és rejtélyek a komáromi erődrendszerben
2023. május 6. 16:00 Múlt-kor
Közép-Európa legnagyobb erődegyüttese a 19. század végére a Habsburg Birodalom legerősebb erődrendszere lett, és szükség esetén akár 200 000 katonát is képes volt befogadni. A Duna két partján álló gigantikus épületegyüttes története hosszú időre nyúlik vissza, és históriáját számtalan izgalmas fejezet gazdagítja. A Várfoglalók vasárnap délutáni legújabb epizódjában sem maradunk tehát lebilincselő sztorik, humoros jelenetek és látványos vizuális megoldások nélkül. Érdemes lesz 16.30-kor a Spektrumra kapcsolni!
A régészeti feltárások szerint a mai Komárom területén elterülő római Brigetio Pannonia provincia egyik leggazdagabb és legjelentősebb polgárvárosa volt. A stratégiailag kiemelt helyen, a Vág és a Duna folyók torkolatánál fekvő települést már a római időkben is erős fallal vették körbe, amelyet a honfoglalást követően a magyarok vettek birtokukba.Komárom a Szent István által létrehozott azonos nevű vármegye székhelye lett.
Fotó: Szabó Gábor
A mohácsi csatavesztést követően, de még inkább Buda 1541-es eleste után Komárom várának jelentősége felértékelődött, ezért a Habsburgok jelentős anyagi ráfordítással hozzáláttak az úgynevezett Öregvár megépítéséhez. A királyi végvárrendszer egyik legfontosabb láncszeme az 1594-es oszmán hadjárat során vizsgázott le, mégpedig ötösre, mivel Szinán nagyvezír seregei nem voltak képesek bevenni az erődítményt.
A 17. század során készült el az Újvár, amelyet a korszak legfejlettebb haditechnikai ismeretei alapján terveztek meg és építettek fel, bár a következő mintegy 150 évben jelentős katonai szerepet nem kapott a magyar történelemben.
Az erőd jelentősége a napóleoni háborúk során értékelődött fel ismét, amikor I. Ferenc az erődítmény falai közül „nézte végig” Bécs elfoglalását. A császár ekkor döntötte el, hogy Komáromot a Birodalom legkorszerűbb és legerősebb erődrendszerévé kell átalakítani.
Az új épület legfontosabb szerepét az 1848/49-es szabadságharc idején játszotta, amikor a város térségében háromszor is megütköztek egymással a Habsburg és a magyar csapatok. A világosi fegyverletétel után az osztrák főseregek a komáromi erődbe húzódó utolsó magyar ellenállás megtörésére indultak. A körülzárt város 20 000 védővel szeptember 27-ig ellenállt, ekkor a védők szabad elvonulása fejében Klapka György átadta a várat a Habsburgoknak.
A Várfoglalók legújabb epizódja a korábbi részekhez hasonlóan számtalan izgalmas kérdésre keresi a választ: miért hívták sugárágyúnak a Gábor Áron által tervezett „hatfontos” ágyúkat? Hogyan változtatták meg a napóleoni háborúk a várostromok jellegét? Milyen fegyvereket használtak a 48-as honvédek? Milyen célt szolgáltak a Monostori erőd zsákutcái?
Fotó: Szabó Gábor
Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaikban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.
A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.
Fotó: Szabó Gábor
Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.
A történelmi ihletésű sorozat vasárnap délután 16.30-tól látható a Spektrum képernyőjén.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
