Lány lehetett „a Gran Dolina-i fiú”, akit kannibálok öltek meg 800 000 éve
2021. április 20. 18:01 Múlt-kor
A fogakban az igazság
Az új tanulmányhoz a kutatók a legnagyobb mértékű nemi kétalakúságot mutató fogakat, a felső szemfogakat hasonlították össze a „H1” és „H3” egyénektől. Nagy felbontású röntgenfelvételek segítségével a szövet volumenét, valamint a fogak felszínének területét is megmérték, és összehasonlították őket mind mai emberek fogairól készült felvételekkel, mind a Krapinánál és a Sima de los Huesosnál talált és már vizsgált fogakkal.
A tanulmány szerzői azt találták, hogy a „H3” egyed szemfoga nagyobb mennyiségű felszíni zománccal rendelkezett, ami általában a nőnemű egyedek fogaira jellemző. A „H1” egyéntől származó fog magasabb koronával rendelkezett, amely több dentint – a fogzománc alatti sűrű, csontos anyag – tartalmazott. A magasabb dentintartalom a hímnemű egyedek fogaira jellemző.
A szemfogai nagy mérete alapján a tudósok már korábban is feltételezték, hogy a „H1”-es egyed hímnemű lehetett, és az új elemzés is ezt erősítette meg. A „H1” és „H3” egyedektől származó fogak közti alakbeli különbségek azonban megfeleltek a más emberfajok fogaiban felfedezhető nemi kétalakúság szerinti különbségeknek, ez pedig arra utalt, hogy a „H3” egyed a korábbi feltételezésekkel szemben nőnemű lehetett.
„»A Gran Dolina-i fiú« valójában »A Gran Dolina-i lány« lehetett” – mondta el Cecilia García-Campos, a spanyol Nemzeti Emberi Evolúciókutató Központ (CENIEH) fizikai antropológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A lány 9-11 éves lehetett, amikor megölték és megették, és nem ő volt az egyetlen áldozat: a tanulmány szerint a Gran Dolinánál talált Homo antecessor egyedmaradványok közül 22-n találhatók meg a kannibalizmus nyomai – az eszközös feldolgozás nyomai mellett a csontvelő kinyeréséhez ejtett törések, valamint egyes esetekben fognyomok is.
Eme őskori kannibalizmus egyik magyarázata az lehet, hogy az emberek könnyebben elejthetők és táplálóbbak voltak más környékbeli állatoknál. Egy 2019-ben megjelent tanulmányban a szintén a CENIEH-nál kutató Jesús Rodriguez azt fejtette ki, más fajokkal összehasonlítva „sok élelem volt kinyerhető az emberből alacsony áron.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
