Kőszívű emberek fiai – Mítoszképzés és valóságábrázolás Jókai regényében

2025. február 18. 18:05 Czibula Katalin

Richárd – „…becsületes embernek lenni igen jó gescheft!”

Baradlay Richárd alakjának megformálásával kapcsolatban az irodalomtörténeti közvélemény sokkal egységesebb. Mintaként ugyan több név is felmerült, leginkább a Petőfi Sándor által is megverselt Lenkey századosé, de az utóbbi évtizedek kutatásai szerint Richárd sorsának alakulása leginkább a Dessewffy család két tagjáéval vonható párhuzamba.

Részint Dessewffy Lajoséval (1824–1910), aki a 3. huszárezred főhadnagya volt a szabadságharc kitörésekor, majd csapatával a magyar ügyhöz csatlakozott, 1849 tavaszán őrnagy lett, és vitézségéért kitüntetést kapott; de még inkább Dessewffy Dénesével (1828–1898). Utóbbi életének számos mozzanata emlékeztet Baradlay Richárdéra: szerelme csehországi állomáshelyétől nem messze tartózkodott; életét Marci nevű tisztiszolgája mentette meg; halállal sújtották, majd kegyelmet kapott; egy gazdag nagybácsi unokahúgával kötött házasságot.

Jelenet a filmből

Noha a kassai ütközetben nem ő vesz részt, a regénybeli hőstettet a valóságban egy másik Dessewffy, Dénes unokabátyja: a később Aradon kivégzett Arisztid hajtotta végre huszáraival. Ezekről a mozzanatokról Jókai valószínűleg magától Dénestől hallhatott, sőt úgy tűnik, megkapta tőle kéziratos naplóját is, amely csak majd’ száz év múlva, 1943-ban látott napvilágot.

1. Bevezető
2. A kőszívű apa
3. Ödön – „Anyám, te jól tudod, amit te mondasz, az nekem törvény és szentírás.”
4. Richárd – „…becsületes embernek lenni igen jó gescheft!”
5. Jenő – „Most következem én, majd én tenni fogok.”