Kortársai meghurcolták Remarque-ot, amiért felfedte a háború valódi arcát
2022. szeptember 25. 11:50 Múlt-kor
Dicséret és üldöztetés
A pacifisták ujjongtak: Remarque munkájában a militarizmus antitézisét látták. A történetre Hollywood is lecsapott. A regény 1930-ban készült filmadaptációja is közönségsiker lett, amely a rendezésért és a képért két Oscar-díjat is besöpört.
Hitler 1933-as hatalomra jutása után, a náci párt az írót nemzetellenesnek minősítette. Remarque könyveinek a terjesztését betiltották Németországban, és a könyvtárakból is eltávolították regényeit, amelyeket később nyilvánosan elégettek. Remarque-ről azt terjesztette a náci propaganda, hogy egyáltalán nem harcolt a háborúban, és azzal a váddal illették, hogy nem igazi német, mert a Remark családnevet a franciának ható Remarque-ra változtatta.
A Nyugaton a helyzet változatlan filmadaptációjának angol nyelvű plakátja
Erich Maria Remarque ugyanis Erich Paul Remark néven látta meg a napvilágot, de édesanyja halála után az 1920-as években anyja iránti tiszteletből a Paul-t Maria-ra, majd a Remark vezetéknevet a család francia származású felmenőinek nevére, Remarque-ra változtatta. Az író a támadásokra válaszul Svájcba költözött, majd közvetlenül a második világháború kitörése előtt az Egyesült Államokba emigrált.
Remarque a harmincas években sem szakadt el a háborútól, illetve a háborút követő viharos évtizedtől. Az 1931-ben publikált Győztesek és legyőzöttek című regénye az első világháború borzalmait megjárt katonák heroikus küzdelmét mutatta be. A harctér azonban ebben a történetben nem a lövészárok, hanem a civil élet, ahova gyötrelem beilleszkedni.
Az 1936-ban kiadott Három bajtárs egy háború utáni meg nem nevezett német városban játszódik, amelynek hangulata kísértetiesen hasonlít a késői húszas évek Berlinjére: infláció, gazdasági nehézségek, szélsőséges eszmék és aktivisták összecsapása az utcákon.
Remarque 1948-ban visszatért Európába, Svájcba. Regényeiben ekkor már a második világháború és a fasizmus áldozatainak sorsát mutatta be. Ő ugyan távol élt a náci Németországtól, de tágabb családját nem kerülte el a tragédia. Húgát, aki hangot adott annak a véleményének, hogy a háborút a németek elvesztették, 1943-ban letartóztatták. Elfriede-t a náci Népbíróság a harci morál aláásása vádjával halálra ítélte és lefejeztette.
Remarque az 1952-ben megjelent, egy koncentrációs táborban játszódó Szikrányi élet című regényét a húga emlékének ajánlotta. Az ötvenes években még több nagy sikerű műve jelent meg köztük a Szerelem és halál órája (1954), amely az 1929-es klasszikusához hasonlóan a pátosz nélküli háború (ez esetben már a második világháború) értelmetlenségét taglalja, amelyben az emberek és a katonák csak a sors által cibált, tehetetlen bábuk.
Erich Maria Remarque, akinek számos regényét megfilmesítették és könyveit rengeteg nyelvre lefordították, a 20 század legnépszerűbb írói között foglalt helyet. Utolsó regényét, az 1962-ben megjelent Éjszaka Lisszabonban címűt, 900 ezer példányban adták ki Németországban. A mű mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesült Államokban bestseller lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
