Koponyakupák árulkodnak Britannia ősi kannibáljairól
2015. április 20. 14:48
A nagy-britanniai Cheddar-szurdokban található barlangban felfedezett csontokat vizsgálva brit és spanyol kutatók megállapították: egykori lakóik előszeretettel faragták az emberi koponyákat ivókupákká, s az egyéb csontokon található fognyomok arról árulkodnak, hogy a jégkorszakiak a kannibalizmust sem vetették meg.
Tudósok 1992 óta folytatnak ásatásokat a délnyugat-angliai Gough-barlang környékén, ahol 14 700 éves emberi maradványokra bukkantak. A londoni Természettudományi Múzeum szakemberei szerint mára sikerült megfejteni az először az 1880-as években felfedezett régészeti helyszín szinte minden titkát. A több mint két évtizede zajló ásatások során többnyire emberi és állati csontok, agancsok és kőeszközök kerültek elő.
A radiokarbonos elemzések szerint a maradványok viszonylag rövid idő alatt, mindössze néhány év során halmozódtak fel. „A barlangban található csontok már számtalan elemzésen vannak túl, ám a mostani vizsgálatok kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az emberi koponyákat szándékosan faragták ivócsészékké. Jól kivehetőek a lágyszövetek lefejtésének nyomai, sőt még emberi fogak lenyomatai is megfigyelhetők az egyes csontokon, ami valószínűleg a csontvelő kinyerésére utalhat” - magyarázta Silvia Bello, a Természettudományi Múzeum munkatársa.
A Gough-barlang belseje
A felszínre hozott három „kupa” két felnőttől és egy gyerektől származott. Az emberi fognyomok jelenléte cáfolhatatlan bizonyítéka a már korábban is felvetett elképzelésnek, miszerint a környéken az őskorban nem vetették meg a kannibalizmust. A koponyák aprólékos megmunkálása arra utal, hogy minden bizonnyal tálként használták az emberi fejcsontokat. Mindez nem számít különlegesnek, hiszen a világ számos pontján - például Tibetben, Fidzsin vagy a Csendes-óceán egyes szigetein - találhatunk párhuzamokat.
A leletek Nagy-Britanniában egyedülállók, korukat tekintve pedig a világon is. Elképzelhető azonban - hívták fel a figyelmet a kutatók -, hogy a koponyák kupává alakítása inkább valamiféle rituáléhoz, esetleg temetkezési gyakorlathoz kellett (amely alkalmakkor belőle fogyasztottak emberi húst), és nem volt elterjedt szokás.