Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Kis ország, 167 olimpiai arany és számos rekord - magyar a második legnagyobb sportnemzet

2016. augusztus 5. 12:09 Csernus Szilveszter

<

Tíz olimpia, tíz arany – vívóink tündöklése

Magyarország olimpiai sikereivel kapcsolatban nem maradhat említés nélkül legsikeresebb sportágunk, a vívás – olimpiai aranyaink egyötödét vívóinknak köszönhetjük. Amellett, hogy Gerevich Aladár személyében mi adtuk a világnak legsikeresebb vívóját (ezzel ő a legeredményesebb magyar olimpikon is), csak a francia és olasz vívás tekinthet vissza győzelemben gazdagabb olimpiai múltra a magyarnál.

Magyarország 1908-ban, Londonban robbant be a sportág élvonalába. Azóta egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy vívóink érem nélkül térjenek haza (a már említett antwerpenit és a bojkottal kísért Los Angeles-i olimpiát leszámítva). Legfigyelemreméltóbb kardozóink szereplése: 1908-1960-ig, tíz olimpiából tízszer magyar versenyző állhatott férfi egyéniben a dobogó tetejére, kardcsapatunknak pedig csak egyszer kellett „beérnie” az ezüsttel. Kilenc alkalommal szólt értük a Himnusz, hét győzelmet ezek közül (1928-1960) zsinórban nyertek meg. Képzeljük csak el, hogy alakult volna ha megtartják az 1940-es és az 1944-es játékokat.

De vívósikereink nem tudhatók le mindössze az aranyérmekkel: az említett 1908-1960-ig terjedő korszakban egy, azaz egy alkalommal fordult elő a férfi egyéni kard versenyében, hogy az első három helyezett között „mindössze” egy magyar volt – sőt, az 1912-es stockholmi olimpián egyedülálló eset történt, ugyanis a nyolc döntőbe jutó versenyzőből hét volt magyar (az ötödik helyezett olasz később Antwerpenben ötszörös bajnok lett).

1980-ban, Moszkvában – hosszú idő után – fordult elő először, hogy aranyérem nélkül tértek haza vívóink. Azonban ahogy azt a XXI. század olimpiái is bizonyítják, ez nem jelentett sikereinkben korszakhatárt.
Annak ellenére, hogy az olimpiai alapokmány leszögezi, hogy a játékok egyének és csapatok versengése, nem pedig országoké, vagy nemzeteké, az államok közötti versengés egyértelműen kirajzolódik. De tagadhatatlan, hogy minden sportoló maga mögött tudhatja országának szurkoló közönségét, amely nem csak hajtóerőt ad a versenyek alatt, de lehetővé teszi, hogy az otthoniak is osztozzanak a sikerekben és a kudarcokban egyaránt. Bízzunk benne, hogy Rióban az előbbiből fogunk többet kapni.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kis ország, 167 olimpiai arany és számos rekord - magyar a második legnagyobb sportnemzet

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra