Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Sosem feledte gyökereit II. János Pál pápa

Sosem feledte gyökereit II. János Pál pápa

2021. május 18. 14:28 MTI

A szent pápa

Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában hunyt el, temetését április 8-án tartották. A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon.

Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje összesen: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt.

Minden elődjénél több szentet és boldogot avatott és bíborost kreált. Ő avatta boldoggá (1979), majd szentté (1997) Hedviget, Nagy Lajos király legfiatalabb lányát, ő emelte a szentek sorába Árpád-házi Kinga lengyel királynét (1999), avatta boldoggá Apor Vilmos vértanú győri püspököt (1999), Batthyány-Strattmann Lászlót, a „szegények orvosát” (2003) és IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt és osztrák császárt (2004).

Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katekizmust. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért.

A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, járatos volt a latinban, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.

Boldoggá avatási eljárását már temetésének hónapjában, az előírt öt évnél korábban elindította XVI. Benedek pápa. Az esemény rekordgyorsasággal, 2011. május 1-jén következett be, miután megtörténtnek ismertek el egy közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki.

A szentté avatáshoz szükséges második csodának egy Costa Rica-i asszony gyógyulását ismerték el, aki a lengyel pápához intézett imái nyomán gyógyult meg halálosnak minősített betegségéből.

A szertartást 2014. április 27-én, kilenc évvel halála után, az Isteni Irgalmasság napján tartották (ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században). Ezt az ünnepet II. János Pál vezette be Faustyna Kowalska lengyel szent tiszteletére és ennek az ünnepnek az előestéjén hunyt el 2005-ben.

Ez volt az első alkalom, hogy egyszerre két pápát avattak szentté, mert Ferenc pápa XXIII. Jánost is kanonizálta, és az is példátlan volt, hogy a szertartáson egyszerre két katolikus egyházfő, Ferenc pápa mellett XVI. Benedek nyugalmazott pápa is jelen volt.

Néhány nappal később szentelték fel a budapesti Szent István-bazilikában Magyarország első, Szent II. János Pálról elnevezett kápolnáját. A fővárosban nevét viseli a korábbi Köztársaság tér, tiszteletére több magyar városban is szobrot emeltek, életét több film, sőt musical is feldolgozta.

2020. május 7-én megkezdődött szüleinek, Emilia Wojtyłának és idősebb Karol Wojtyłának a boldoggá avatási eljárása. A centenárium alkalmából magyarul is megjelent a Szent II. János Pál visszaemlékezéseit tartalmazó „Önéletrajz”, és a Magyar Posta alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Sosem feledte gyökereit II. János Pál pápa

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra