Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: május • Nap: 29
Hónap: május • Nap: 29
23 találat
[1]
862. május 29.
Jütlandi Rurick megalapítja az első orosz hercegi dinasztiát Novgorodban
[2]
1218. május 29.
Partraszállnak az 5. keresztes hadjárat csapatai az egyiptomi Damietta-ban
[3]
1362. május 29.
Az erdélyi vajda megvédi Miklós papot
Lackfi Dénes erdélyi vajda a I. Lajos király megbízásából védelmébe vette Keresztényfalvi Miklóst, akinek jövedelmeit a gyulafehérvári káptalan tagjai visszatartották, mialatt a király kíséretében különleges szolgálatot teljesített. Miklós pap 1351-től volt brassói plébános, és a közvetlenül az esztergomi érseknek alárendelt brassói kerület papjainak az elöljárója. Az őt ért méltánytalanság miatt a királyhoz fordult, aki Lackfi Dénesre bízta az ügy elintézését. A vajda figyelmeztette a gyulafehérváriakat, hogy haladéktalanul kárpótolják az egyházi férfiút. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a káptalan eljárása jogos volt, mivel a székhelyétől nem igazoltan távol tartózkodó kanonokot meg lehetett fosztani jövedelmeitől.
[4]
1439. május 29.
Albert király dekrétum formájában szentesíti a nemesség követeléseit
Albert koronázását a bárók súlyos választási feltételekhez kötötték. Zsigmond `káros újításait` - az idegenek befolyását és az egyház adóztatását - kellett eltörölnie. A hatalom a királyválasztó főurak kezébe került. Az uralkodó több hónapos csehországi távolléte után az idegenellenes közhangulat az udvar ellen fordult. 1439 májusában a király országgyűlést hívott össze, ahol a rendi erők győzedelmeskedtek. A választási feltételeket törvényként fogadták el, de a hatalmat a rendek kezébe adták. A nádor választásába egyformán beleszólhattak a főurak és a köznemesek. A végek védelmét a király feladatává tették, de általános hadfelkelést csak végső esetben és az országhatárokon belül lehetett meghirdetni. Megtiltották az idegenek tisztségviselését, az egyházi javadalmak adóztatását, a főméltóságok halmozását. Korlátozták az idegen kereskedők jogait. Beleszólhattak a rendek a pénzverésbe, sőt a királylányok kiházasításáról is csak az ő tanácsukkal dönthetett a király.
[5]
1453. május 29.
II. Mehmed szultán elfoglalja Konstantinápolyt
Ennek következtében Velence lesz a Földközi-tenger vezető keresztény hatalma. A Velencei Köztársaság, melynek 1,7 millió a lélekszáma, és mint a Földközi-tenger legerősebb hatalma, a levantei kereskedelem fölött gyakorol ellenőrzést, jelentős hatalmi tényezőnek számít. Európa minden jelentős udvarában van velencei követ. Velence, Firenzéhez hasonlóan, a művészet és a humanizmus központja lesz. A humanista kultúrát a törökök elől Konstantinápolyból menekülő tudósok virágoztatják föl Velencében. A képzőművészetben is az ember és a természet egységéről vallott humanista felfogás tükröződik. Olyan művészek öregbítik Velencének, mint a művészet városának hírnevét, mint a Bellini-testvérek, Gentile és Giovanni. Míg Gentile mindenekelőtt arcképeket fest és a velencei életet jeleníti meg, addig öccse, Giovanni legfőképpen a tájképábrázolás problémáival foglalkozik.
[6]
1465. május 29.
Mátyás király egyetemet alapíthat Magyarországon
II. Pál pápa felhatalmazza Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy I. Mátyás kívánságának megfelelően egyetemet létesítsenek Magyarországon. Az oklevél szerint az ország bármely városában, melyet a király e célra kijelöl, egyetemet lehet alapítani. A leendő intézményben minden kar és kancelláriai hivatal működhet, és tanárainak rendes fizetést kell biztosítani. Az egyetemnek a bolognai egyetem szervezetét kellett követnie. Vitéz Esztergomban akarta az egyetemet létrehozni, de Mátyás Pozsonyt szemelte ki. Az oktatás 1467-ben indult meg.
[7]
1500. május 29.
Meghal Bartolomeo Diaz, portugál felfedező
[8]
1629. május 29.
Aláírják a lübecki békét
IV. Keresztély dán király 1625. májusában a protestánsok oldalán beavatkozott a harmincéves háborúba. Az 1629-ben megkötött lübecki békében semlegességre kötelezik a Németországban zajló eseményekkel szemben. A restitúciós ediktumnak megfelelően, amelyet II. Ferdinánd császár 1629. március 6-án adott ki, és amely az összes, 1552 óta a protestánsok kezére került birtok rekatolizálását tűzi ki célul, IV. Keresztélynek le kell mondania az alsó-szász püspökségekről. Észak-Németországban megerősödik a katolikus befolyás. Ezzel befejeződik az alsó-szász-dán háború, melynek végét a Katolikus Liga csapatainak (gróf Johann Tserclaes von Tilly vezetésével) és a császári csapatok (a cseh Albrecht von Wallenstein gróf parancsnokságával) döntő győzelmei előzték meg (1626. IV. 25-VIII. 27.). II. Ferdinánd császár hatalma tetőpontján áll.
[9]
1660. május 29.
Ismét Stuart-király az angol trónon
Oliver Cromwell halála (1658. IX. 3.) után Angliában eleinte áttekinthetetlenek a politikai viszonyok. George Monck, a polgárháború egyik generálisa a királyság helyreállítása érdekében tárgyalásokat folytat I. Károly fiával, II. Stuart Károllyal. II. Károly emigrációja idején kiadta a „bredai nyilatkozatot”, amelyben megígérte, hogy jóváhagyja a tulajdon-, egyházi és vallási viszonyok 1649-i szabályozását. A nyilatkozat hivatalos átadása után a parlament, a hadsereg és London városa a király visszatérése mellett szavaz. Anglia alkotmányos királyság lesz. A király betartja a „bredai nyilatkozatot”.
[10]
1692. május 29.
Vereséget szenved a francia flotta
Sir Edward Russel parancsnokságával a fölényben lévő angol-holland flotta győzelmet arat a franciák felett La Hogue-nál, Normandia partjai mellett. Ezzel meghiúsul XIV. Lajos francia király terve, hogy Angliában partra szállva a Franciaországban élő II. Jakabot (1690. VI. 1.) visszaültesse az angol trónra. A francia flotta nyílt tengeri ütközetben tehetetlen az angolokkal szemben. Az Angliával vívott tengeri háborúban csupán egyszer értek el sikert, amikor II. Jakab inváziós serege 1689 márciusában partra szállt Írországban. Az angol trónutódlás kérdése egész Európára kiterjedő ellentétek forrásává vált, miután Franciaország és Anglia vetélkedése a pfalzi örökösödési háborúval (1689. II. 15.) is összekapcsolódott.
[11]
1841. május 29.
Megszületett Hugo Gyldén svéd csillgász
A helsingfors-i születésű tudós 1871-től a stockholmi obszervatórium igazgatója volt. Foglalkozott a változó csillagok elméletével, jelentős tevékenységet fejtett ki az égi mechanikai perturbáció (háborgatás) számítási módjával kapcsolatban. Eszerint azokat a kisebb változásokat vizsgálta az égitestek Kepler-pályáján, amelyeket a központi égitesten kívüli harmadik égitest (esetleg további égitestek) vonzóereje idéz elő. Stockholmban hunyt el 1896. november 9-én.
[12]
1846. május 29.
Megszületett Apponyi Albert poltikus
A dualizmus és a Horthy-rendszer egyik kiemelkedő államférfija Bécsben látta meg a napvilágot. Deák-párti pártszövetségek tagja volt, majd 1904-től az I. világháború végéig a Függetlenségi Párt vezéreként tevékenykedett. 1907-ben, vallás- és közoktatásügyi miniszterként - idegen nyelvként - be akarta vezettetni a magyar nyelv kötelező tanítását a nemzetiségi iskolákban (Lex Apponyi). (Ezt később a szocialista történészek a `nemzetiségi elnyomás` kirívó példájaként emlegették.) Apponyi nevét az 1920-as trianoni békediktátummal kapcsolatban ismerte meg a világ. A párizsi konferencián három nyelven elmondott, nagy hatású beszédben, észérvekkel alátámasztva igyekezett megvédeni a több mint ezeréves Magyarország integritását. A francia miniszterelnöknél, Georges Clemenceau-nál és az angol kormányfőnél, David Lloyd George-nál azonban még azt sem tudta elérni, hogy az új határok mentén élő közel 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az újonnan létesített államok (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) polgára lenni. 1923-tól haláláig, 1933. február 7-ig Magyarország fődelegátusa volt a Népszövetségben.
[13]
1902. május 29.
Létrejön a GYOSZ
A megerősödő hazai gyáripar érdekeinek felismerését jelzi a Magyar gyáriparosok Országos Szövetségének 1902. évi megalakulása. Korábban az ipari tőke a nagybirtok árnyékában húzódott meg, annak politikai hegemón szerepét elfogadta, az új században azonban saját napi érdekeit nyíltabban, bátrabban képviselte. A GYOSZ alapítói, Chorin Ferenc és Hatvany-Deutsch Sándor, elsősorban az ipar számára kedvező vám- és külkereskedelem-politikának a megteremtéséhez akartak a közvéleményben is tábort szerezni, annál is inkább, mivel a századvégtől az ország exportjában egyre növekvő értéket képviseltek az ipari szállítások, melyek nemcsak a fejletlenebb térség, a Balkán és Oroszország felé, hanem Nyugatra is irányultak. Nevének megfelelően ez a szervezet kimondottan a nagyipart szolgálta, a kisipar kívül esett érdeklődési körén. Mint nagy jelentőségű érdekcsoportosulás, a GYOSZ részt vállalt iparfejlesztési törvénytervezetek, adótörvények, de még kivándorlási törvénytervezetek kimunkálásában is. Nem kevésbé volt fontos az állami megrendelések, az ún. közszállítások "kijárása" és szervezése. A világháború előtt a GYOSZ már a kormánypolitikát befolyásolni tudó tényezővé növekedett, noha igazi befolyása inkább csak az 1919. utáni korszakban vált láthatóvá.
[14]
1906. május 29.
Megszületett Paul Almasy, magyar származású francia fotóriporter
1929 óta riportútjai során a világ szinte valamennyi országába eljutott. Kezdetben a Berliner Illustrierte Zeitung riportere volt, majd a Schweizer Illustrierte-nek is dolgozott. A II. világháború pusztításait éppúgy megörökítette, mint az arisztokrácia életét és a politikai elit világát. Emlékezetes a párizsi művészeti élet kiemelkedő alakjait megörökítő sorozata. Az ENSZ szervezeteinek (UNESCO, UNICEF, WHO, FAO) megbízásából bejárta a harmadik világot, s dokumentálta annak szociális problémáit. Sajtófotót tanított, a Képírás, sajtófotó című könyvén fotóriporterek nemzedékei nőttek fel. A világ fotómúzeumai rengeteg Almasy-képet őriznek, életműve: `A világ archívuma` fél évszázad munkájának termését, 120 ezer fekete-fehér felvételt foglal magába. Budapesten 2001-ben az Ernst-múzeumban volt kiállítása. 2003. szeptember 23-án halt meg Párizsban.
[15]
1916. május 29.
Megszületett Waclaw Felczak lengyel történész
Már ifjúkorában különleges figyelemmel fordult a magyar történelem, a lengyel-magyar kapcsolatok felé. 1938-39-ben a budapesti Eötvös Kollégium ösztöndíjasa volt. 1940-ben a lengyel ellenállás tagjaként újra Magyarországra jött, s az emigráns lengyel kormány és a honi ellenállás közötti kapcsolatot tartó futárszolgálat budapesti parancsnoka volt. Ebben a minőségében összesen 75-ször kelt át illegálisan az országhatárokon. Nyugati kapcsolatai miatt, a hatalomátvételre készülő lengyel hatóságok körözték. 1947-ben hátat fordított a politikának és a párizsi Sorbonne-ra iratkozott be. 1948-ban azonban egy családszöktető kísérlet miatt a csehszlovák hatóságok letartóztatták és átadták a lengyeleknek. Két évig tartó vizsgálati fogság után életfogytiglanra ítélték, de 1956-ban, egészségi állapotára való tekintettel, feltételesen szabadlábra helyezték. Egy évre rá a krakkói Jagelló Egyetem újkori egyetemes történeti tanszékének előadója lett. Doktori értekezésének címe: A magyar nemzetiségi politika 1848 előtt volt, majd nagydoktori értekezése az 1868-as magyar-horvát kiegyezésről szólt. Fő művének a két kiadást megért Magyarország története című könyvét tartják, amely 1966-ban jelent meg először. Varsóban hunyt el 1993. október 23-án.
[16]
1939. május 29.
A nyilasok előretörnek a választásokon
Az 1939-es országgyűlési választásokon kb. 2,5 millió állampolgár vett részt. Budapest és környéke, valamint a hét törvényhatósági város kivételével a választók külön szavazólapon voksoltak a pártok egyéni jelöltjeire és területi listáira. Az így leadott kb. 3,8-4 millió szavazatból a Magyar Élet Pártja, a kormánypárt, 1,7 millió szavazatot kapott (49,3%), s ezzel összesen 178 mandátumhoz jutott (72%). A második legjobb eredményt a nyilaspártok érték el. Ők voltak a választások igazi nyertesei. Együttesen 1,7 millió szavazatot (30%) kaptak, amivel 49 mandátum (19%) járt. Közülük a Nyilaskeresztes Párt volt a legerősebb, 754 ezer szavazattal (21%) és 28 mandátummal. Különösen sok szavazathoz jutottak a főváros külső kerületeiben, a munkások lakta peremvárosokban és a bányavidékeken. A választások nagy vesztesei a Független Kisgazdapárt (23 mandátumából 11 maradt), a Keresztény Párt (14 mandátumából 3 maradt) és a Szociáldemokrata Párt (11 mandátumából 5 maradt). A liberális Polgári Szabadság Párt megőrizte 5 mandátumát.
[17]
1940. május 29.
Megkezdődik a brit csapatok evakuálása Dunquerque-ből
[18]
1940. május 29.
Rendelet születik a beszolgáltatási rendszerről
A mezőgazdasági termények zárolásáról szóló, 1940-ben megjelent rendelet először kiterjedt a kenyérgabonára, hüvelyesekre, kukoricára, burgonyára, valamint a szárított és víztelenített zöldségre és főzelékfélékre. 1941-ben a zárolás tovább terjedt a legfontosabb termékek közül a cukorrépára, dohányra, ipari növényekre és az összes gabonafélére. Bevezették az elszámoltatást a takarmánynövényekre, és 1941 márciusában elrendelték a zsírbeszolgáltatást is. Ez a rendszer azonban nem elégítette ki a növekvő háborús szükségleteket és a németetek követeléseit. Ezért 1942-ben életbe léptették az ún. Jurcsek-féle rendszert, amely azt célozta, hogy az állam állandó nagyságú terménymennyiséggel gazdálkodhassék. A beszolgáltatást a szántóterület kataszteri tiszta jövedelme után vetették ki. A beszolgáltatandó mennyiség egyötöd-egyötöd részét kenyérgabonában és zsírban, háromötöd részét pedig szabadon választott termékekben teljesíthették.
[19]
1953. május 29.
Edmund Hillary felér a Mount Everest csúcsára
Az új-zélandi Edmund Percival Hillary és nepáli vezetője, Tencing Norgaj elsőkként másszák meg a világ legmagasabb csúcsát, a 8848 méteres Mount Everestet. A brit expedíció Nepál felől indult a déli nyergen és a délkeleti gerincen át. Ezt megelőzően 1921 óta 15 különféle expedíció kísérelte már meg hasztalan a Mount Everest megmászását. Sok gondot okoz a hegymászóknak a ritka levegő és az időjárás, mivel a nyári monszun idején a Himalájában sokszor hetekig tombolnak a hóviharok. Sir George Everest brit mérnök, akiről a hegy a nevét kapta, 1852-ben felismerte, hogy a Mount Everest a világ legmagasabb csúcsa. 1950 és 1960 között sikerült először megmászni a világ tíz legmagasabb csúcsát, részben a technikai eszközök fejlődése miatt.
[20]
1958. május 29.
Charles de Gaulle miniszterelnök lesz
Charles de Gaulle-t René Coty államelnök miniszterelnökké nevezi ki. Az indíték erre az algériai válság, amely könnyen polgárháborúvá dagadhat. De Gaulle 1955 óta már nem szerepelt nyilvánosan. Visszavonultan élt Colombey-les-deux-Églises-ben és emlékiratain dolgozott. A közvéleményt megosztotta a hatalomban való visszatérése. A nemzetgyűlés megerősítette de Gaulle kinevezését. Hozzájárult egy alkotmánymódosításhoz és messzemenő felhatalmazást ad a miniszterelnöknek. De Gaulle meg van győződve róla, hogy csakis személyi hatalma mentheti meg az államot.
[21]
1985. május 29.
Tragédia sokkolja a focivilágot
A brüsszeli Heysel-stadionban, túlnyomóan brit szurkolók rendbontásai következtében a Juventus Torino és az FC Liverpool közötti BEK-döntőn 38 ember vesztette életét, több százan megsebesültek, egy részük súlyosan. Feketepiacon árult belépőjegyekkel a rivalizáló csapatok szurkolói szomszédos szektorokba kerültek, amelyeket csak drótháló választott el egymástól. Részeg brit szurkolók a játék megkezdése előtt áttörnek a kordonon, és ütlegelni kezdik a Juventus drukkereit. Az erre kitörő pánikban egy leomló fal 20 embert nyom agyon, mások megfulladnak, agyontapossák vagy agyonverik őket. A brüsszeli túlkapások a labdarúgó-stadionok fokozódó agresszivitásának szomorú csúcsát alkotják, s szakértők ezt a fiatal szurkolók szociális deklasszálódásának rovására írják. A jobbára alsóbb rétegekből kikerülő szurkolók, akiket sokszor munkanélküliség is sújt, kilátástalan helyzetük miatti elkeseredésüket a stadionokban kompenzálják, brutalitással. Szervezett csoportok keretében zúdítják gyűlöletüket minden vélt ellenségükre, így az ellencsapat szurkolóira is.
[22]
1994. május 29.
Meghal Eric Honecker, német kommunista politikus
[23]
2001. május 29.
Meghal Temessy Hédi színésznő
Budapesten született 1925. május 6-án. Az Állami Tanítóképző Intézet befejezése után végezte el az Országos Színészegyesület iskoláját 1948-ban. Pályafutását a Művész Színházban kezdte 1948-ban, azután a Belvárosi Színház, majd a Petőfi Színház művésze volt. 1958 és 1977 között a Jókai Színházban, a Nemzeti Színházban, illetve a Thália Színházban játszott. 1977-től a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának volt tagja. Fontosabb színpadi alakításai közé tartozott Ibsen Peer Gyntjének Anitra szerepe, Shaw Warrenné mestersége című darabjában Vivie karakterének megformálása. Színpadra lépett Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című művének főszerepében, Clara Zachanassianként. Számos magyar filmben is emlékezetes alakítást nyújtott. Játszott többek között a Különös házasság, a Rokonok, az Utószezon, a Sellő a pecsétgyűrűn, az Imposztorok, a Hangyaboly, a Tűzoltó utca 25., a Régi idők focija, a Herkulesfürdői emlék, a Mephisto, a Jób lázadása, A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire, az Európa messze van, valamint A világ legkisebb alapítványa című alkotásban. 2000-ben a 31. Magyar Filmszemlén a Film... cimű produkcióban játszott szerepével elnyerte a legjobb női alakítás díját. 1982-ben megkapta az Érdemes művész kitüntető címet, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.