Örömteli pillanat szomorú szentekkel

[2019.11.20. 12:53] Történelmi Magazin

Nagy jelentőségű művészeti esemény bolygatta fel 1483. május 28-án a firenzei polgárok életét. Flandriából a tengeren keresztül megérkezett Hugo van der Goes Jézus születését ábrázoló impozáns méretű szárnyas oltára. Szicíliát is érintve az Arno folyón jutott fel Firenzébe. Itt tizenhat férfi szállította a Santa Maria Nuova kórház Sant’ Egidio templomába, ahol a Portinari család kápolnájában állították fel. Habár nem ez volt az első flamand alkotás, amivel a firenzei művészek találkoztak, egyértelműen ez gyakorolta rájuk a legnagyobb hatást. Különösen az arcvonások valósághű ábrázolását és a tárgyak, illetve a táj aprólékosan részletező festésmódját dicsérték. De hogy kerül Flandriából Itáliába egy oltár?

A csákigorbói Haller–Jósika-kastély

[2019.11.20. 12:51] Történelmi Magazin

Hodor Károly a XIX. században élt történetíró a következőket írta Csákigorbóról: „Rousseau megtalálhatná itt az ő képzelt Ermenon villejét, azt a helyet, melyet a természetességhez visszakívánkozó emberi lélek mint életczélt keres.” A Partium és Erdély határán fekvő szilágysági falu a hegyektől elzártan csendesen él, az egykori Haller–Jósika-kastély pedig romjaiba burkolózva erősíti ezt a hallgatást. Az elménknek ez a hely valóban a magába fordulást diktálja.

Sztálingrád: a Wehrmacht jeges csapdája

[2019.11.20. 12:49] Történelmi Magazin

1942 tavaszán Hitler úgy vélte, a téli harcok alatt a Szovjetunió felélte legtöbb tartalékát, így az időjárás javulásával a németek visszaszerezhetik a hadászati kezdeményezést. Az új hadjárat célja a Szovjetunió még meglévő élő erejének megsemmisítése és hadigazdasági erőforrásainak felszámolása volt. Ezek a remények azonban egy Volga parti városnál szertefoszlottak, sőt a háború menete is döntő fordulatot vett.

Expedíció a maja őserdőbe

[2019.11.20. 12:42] Történelmi Magazin

„A város romjai úgy hevertek előttünk, mint a tenger közepén hajótörést szenvedett bárka, amelynek árbocai eltörtek, neve eltűnt, legénysége elpusztult, és senki sem tudja, honnan érkezett, kié volt, milyen sokáig volt úton, és mi idézte elő pusztulását” – írta egykoron, a XIX. század derekán John Lloyd Stephens Copánról, a hondurasi maja városról. Ugyanezt éreztem a guatemalai dzsungelben, a legmagasabb (77 méter magas) El Mirador-i piramis tetején. Ahogy Stephens, úgy én sem készültem majakutatónak. De 2005-ben első pillantásra rabul ejtettek a guatemalai tikali piramisok. Azután olvastam Jared Diamond Összeomlás című könyvét. A kulturális és a nyelvi összeomlás régóta foglalkoztatott. Ezt próbáltam megértetni a magát majának valló guatemalai Alfonsóval, a német származású Ulffal, a francia matróz Miguellel, a miszticizmusra hajlamos román Bogdánnal, miközben hat napig gyalogoltunk a guatemalai őserdőben El Mirador csaknem kétezer éve elhagyott és csak alig száz éve előbukkant maja városa felé. A végtelen őserdőből kikandikáló piramisok tetején vártam a hajnalt, s onnan néztem a naplementéket. Visszarántott a valóságba, amikor a civilizációtól legtávolabbi ponton észrevettem, hogy a külön erre a célra vásárolt túracipőm talpa mintha leválni készülne. Szerencsére kibírta.

Napóleon fagyos orosz pokla

[2019.11.20. 12:40] Történelmi Magazin

Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata nemcsak a történészek figyelmét vonta magára, hanem a művészek képzeletét is megragadta. Talán azért, mert a világtörténelem egyik leghíresebb háborújának eseményei mintha közvetlenül hatnának érzékeinkre. A borogyinói 1000 ágyú dörgése visszhangzik Csajkovszkij 1812 című nyitányában, a lángoló Moszkva infernális látványa uralja a Tolsztoj-regény, a Háború és béke tucatnyi oldalát, és a visszavonuló Grand Armée-ra lecsapó sarkvidéki hideg, majd a berezinai átkelés borzalmasan nagyszerű tablója Balzac könyveiben vált halhatatlanná. E művek – főleg Tolsztoj munkássága – azonban gyakran el is torzították a háború valódi képét, vagy legalábbis csak az egyik oldalát világították meg a történteknek.

A japán közlegény megmentése

[2019.11.20. 12:39] Történelmi Magazin

A japán birodalom 1945. augusztus 15-én bejelentett kapitulációjával, illetve a szeptember 2-án aláírt feltétel nélküli megadásával fejeződött be a második világháború. Mindez meglehetősen váratlanul érte a japán népet, amelyet korábban arra készítettek fel, hogy az utolsó emberig harcoljon a szigetországban partra szálló szövetséges csapatok ellen. Voltak, akiket évekig, vagy akár évtizedekig el sem ért a hír (vagy éppen ellenséges propagandának hitték). Ilyen továbbharcoló katonák többnyire a Csendes-óceán stratégiailag kevésbé jelentős szigetein maradtak. Közülük a legnevezetesebb az 1974-ig „hadban álló” Onoda Hiroo története.

Szent Margit kortársainak világképe

[2019.11.20. 12:37] Történelmi Magazin

Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla leánya 1270 januárjában halt meg a Nyulak szigetén. A 750 esztendeje domonkos rendi apácaként elhunyt királylány unokaöccse, IV. László igyekezett keresztülvitetni nagynénje szentté avatását. 1276-ban a pápa követeket küldött Magyarországra, akik tanúkat hallgattak meg Margit életéről és a közbenjárására történt csodákról. Az ország különböző részeiből érkeztek emberek, hogy beszámoljanak az imameghallgatásokról. A vallomások alapján készült szentté avatási jegyzőkönyv értékes forrása a középkori kultúrtörténetünknek, olyan kérdésekre találhatunk adalékokat, mint hogy mit tudtak az emberek önmaguk vagy gyermekük életkoráról, miként vélekedtek vagyoni helyzetükről, hogyan viszonyultak gyerekeikhez.

A tarhonya diadalmas útja

[2019.11.20. 12:36] Történelmi Magazin

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben bevezetőjében Jókai Mór írja: „Vannak nemzeti ételek és sütemények, melyek az egész országban híresek és keresettek, egyes vidékek készítési módja szerint. Ilyenek a debreczeni fonatos, debreczeni béles, mézes kalács, a kecskeméti béles, rétes, az erdélyi levelen sült, a kolozsvári czőkös czipó, a szegedi tarhonya, a szentesi túrós lepény, a miskolczi, debreczeni, komáromi fehér kenyér, a pozsonyi mákos kalács; a pogácsák és perecek vidékenkint változó nemei; azután a húsneműek, kalbászok, szalámik, füstölt húsok kitűnőségei, melyek után híres Debreczen, Kolozsvár és Kassa”.

Lola Montez botrányai

[2019.11.20. 12:33] Történelmi Magazin

Képzett táncosnő lett volna, ahogy önéletrajzában állította? Vagy inkább könnyű, kitartott nőcske, aki remekül keverte az igazságot a nyilvánvaló hazugságokkal? Királyi szerető, aki olyan férfiakat csavart az ujja köré, mint a zeneszerző Liszt Ferenc, az író Alexandre Dumas és a bajor uralkodó, I. Lajos? Művelődéstörténészek szerint leginkább „celeb” volt: nevét botrányaival írta be a történelembe.

Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata

[2019.11.20. 12:25] Történelmi Magazin

A politikus, katona és költő nevezetes téli hadjáratával régóta foglalkozik a magyar történetírás. A legfrissebb kutatások jelentősen árnyalják a haditett eddig ismert históriáját, és új megvilágításba helyezik annak szerepét az 1663–1664. évi nagy török háborúban, miközben magának Zrínyi Miklósnak az identitásait is jelentősen újraértelmezik.

Hunyadi János hosszú hadjárata

[2019.11.20. 12:03] Történelmi Magazin

Azt a több hónapig tartó hadjáratot, amelyet I. Ulászló magyar és lengyel király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda vezetett az Oszmán Birodalom ellen 1443 őszén és telén, általában az oszmán–magyar háborúk egyik legsikeresebb epizódjaként tartják számon. Kétségtelen tény, hogy magyar sereg ilyen mélyen sem korábban, sem később nem hatolt be oszmán területre úgy, hogy onnan kisebb-nagyobb sikereket aratva, jelentősebb veszteségek nélkül vissza is tudjon térni.

Kalifornia magyar aranya

[2019.11.20. 11:50] Történelmi Magazin

„Örömmel jegyzem fel, levelemet bevégzendő, hogy valamennyi itt tartózkodott, vagy még itt tartózkodó hazánkfia meggazdagodott” – írta Xantus János 1857-ben a San Franciscó-i kis magyar kolónia tagjairól, akik hamisítatlan, szinte már filmvászonra kívánkozó sikertörténetet írtak az amerikai Vadnyugaton a XIX. század közepén.

A magyar 2. hadsereg harcai a Donnál 1943 elején

[2019.11.20. 11:50] Történelmi Magazin

A német–szovjet arcvonal déli szakasza 1942. szeptember végére teljes egészében megmerevedett. A létfontosságú bakui olajmezőkig a német csapatok nem jutottak el, a hadvezetésük kezéből kicsúszott a kezdeményezés. A kilenc könnyű hadosztályból, egy páncéloshadosztályból és egy kisebb repülőkötelékből álló magyar 2. hadsereg a Don menti nyári hídfőcsaták során 26-27 ezer főnyi veszteséget szenvedett. A magyar politikai és katonai vezetésnek, bár ismerte a problémákat, nem volt távlati terve a helyzet megoldására. Német részről várta a segítséget, és csupán a csapatok kisebb fegyverzeti és felszerelésbeli kiegészítésére, illetve az állomány fokozatos felváltására hajlott. Novemberben egy 35-36 ezer fős kontingens került ki a hadműveleti területre a harcoló állomány egy részének leváltására. Ezenkívül még 63 menetszázadot és 87 munkásszázadot vezényeltek ki az arcvonal mögé.

Hét híres Mária-jelenés

[2019.11.20. 11:47] Történelmi Magazin

A történelem folyamán az egyház álláspontja szerint Szűz Mária többször is megjelent a híveknek, hogy az emberiség számára fontos üzeneteket adjon át, és imádkozásra szólítson fel – főként sorsdöntő időkben. A Mária-jelenéseknek számos csoportja van a szobrok tudományosan meg nem magyarázható, véres könnyezésétől kezdve a különféle csodás eseményekig. Mi most azokat gyűjtöttük össze, amelyek során a hit szerint – és olykor a tudomány által sem megcáfoltan – Jézus anyja jelent meg a látnokoknak vagy akár a több ezer fős tömegeknek.