Jókai Mór jövőképéből nyílt kiállítás az OSZK-ban
2026. április 2. 07:07
Jókai Mór A jövő század regénye című művének utópisztikus világát és a huszadik század valóságát állítja párhuzamba az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kedden megnyílt, június végéig látogatható nagyszabású tárlata. A 2025-ös Jókai-emlékévet lezáró kiállítás a 19. századi tudományos-fantasztikus irodalom és a modern technológiai fejlődés kapcsolatát vizsgálja.
A Rózsa Dávid főigazgató és Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára által megnyitott tárlat három teremben tárja a látogatók elé az elképzelt és a megvalósult jövő rétegeit. A Feke Eszter, Sulics Fruzsina és Veres Miklós által kurált kiállítás rávilágít arra, hogy a klasszikus irodalmi mű kérdésfelvetései miként rezonálnak a modern kor társadalmi dilemmáira.
A projekt keretében az OSZK és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésének köszönhetően a regény fizikailag szétszórt kéziratait a Copia digitális felületen is egyesítették, így a teljes alkotói folyamat kutathatóvá vált az utókor számára.
A multidiszciplináris bemutató a hazai közgyűjtemények – többek között a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – ritkán látható műtárgyait vonultatja fel. A Jókai által elképzelt repülőgépekhez (úgynevezett aerodromokhoz) hasonló modellek, őslénytani leletek és pilótaegyenruhák mellett a tárlat bemutatja a mű eszmetörténeti előzményeit is, köztük Verancsics Faustus 16. századi ejtőernyőrajzát és Morus Tamás Utópiájának 1518-as bázeli kiadását.
Az utópisztikus gondolkodás 20. századi reflexióiként Bódy Gábor filmművészete, Kondor Béla és Maurer Dóra grafikái, valamint a Kádár-kori underground kultúra – például Cseh Tamás bakonybéli „indiánozásának” – dokumentumai is helyet kaptak a kiállítótérben.
A jövő társadalmának látomása
A magyar irodalomtörténet első tudományos-fantasztikus (sci-fi) regényeként is számon tartott A jövő század regénye az 1870-es évek első felében, a korai dualizmus időszakában született. Jókai Mór a 19. század második felének gyors ipari fellendülését, a pozitivista tudományba vetett hitet vetítette előre az 1952 és 2000 közötti évtizedekbe. A regényben az író meglepő éleslátással jósolta meg a repülés és a légi közlekedés dominanciáját, de egyúttal a tömegpusztító fegyverek és a világméretű konfliktusok árnyoldalait is.
A mű egyszerre a korlátlan technikai haladás apoteózisa és egy sajátos geopolitikai vízió. Jókai munkája nemcsak a Verne Gyula-i hagyományba illeszkedett, hanem a 19. századi magyar politikai törekvések és a jövőtől való egzisztenciális félelmek egyik legpontosabb lenyomatává is vált, amelynek gondolatisága a technológiai forradalom és a modern hálózatok idején is érvényes társadalomtörténeti kérdéseket vet fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
