Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban
2026. június 24. 08:11 Múlt-kor
Szent Ágoston két, korábban ismeretlen prédikációját azonosították egy Lengyelországban őrzött, 12. századi kéziratban. A felfedezés újabb forrásokkal gazdagítja a kereszténység egyik legnagyobb hatású gondolkodójának életművét, és árnyaltabb képet ad teológiai módszereiről, valamint bibliaértelmezéséről.
A felfedezést Christian Tornau, a würzburgi egyetem professzora tette, miután 2024-ben felkérték egy olyan 12. századi kézirat vizsgálatára, amely eredetileg a bad doberani ciszterci apátsághoz tartozott, jelenleg pedig a lengyelországi Pelplin kolostorában található. A kézirat hat, Szent Ágostonnak tulajdonított prédikációt tartalmaz, amelyek közül kettőről a részletes elemzés során kiderült, hogy teljesen ismeretlen voltak a tudomány számára.
Az újonnan azonosított prédikációk az Ószövetség Sámuel első könyvének egyik legismertebb epizódját, az endóri halottidéző asszony történetét értelmezik, amelyben Saul király a filiszteusok elleni csata előtt egy jósnő segítségével próbál kapcsolatba lépni Sámuel prófétával, miután Isten már nem válaszol az imáira. A történet évszázadokon át komoly teológiai kérdéseket vetett fel, hiszen magyarázatot kellett találni arra, miként idézhette meg egy halottidéző egy próféta lelkét, illetve hogyan egyeztethető össze ez az esemény Isten mindenhatóságával.
A kéziratot vizsgáló kutatók szerint Ágoston a két prédikációban nem egyetlen végleges választ ad, hanem több lehetséges értelmezést is felvet, ami jól illeszkedik ismert tanítói módszeréhez. Az első beszéd ismerteti a teológiai problémát és a lehetséges magyarázatokat, míg a második prédikációban az egyháztanító ezeket részletesen összeveti.
Mivel Szent Ágoston neve alatt számos későbbi hamisítvány is fennmaradt, a kézirat hitelességét részletes filológiai vizsgálatoknak vetették alá. Christian Tornau és Clemens Weidmann vezetésével 2025-ben húsz latin nyelvész elemezte a szövegeket egy bécsi szakmai műhelyen, és egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy a prédikációk valóban Ágoston művei, amit nyelvezetük, stílusuk, humoruk és tartalmuk egyaránt alátámaszt.
A kézirat eredete ugyan továbbra sem tisztázott, de a kutatók szerint egy ismeretlen 8–9. századi előzményen keresztül kapcsolódhatott az alsó-szászországi Amelungsborn apátság egykori könyvtárához, amely a harmincéves háború során elpusztult. Az újonnan azonosított prédikációk kritikai kiadása várhatóan 2026 végén jelenik meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
