Így tette a Vezúv a holtak városává Pompejit
2018. április 5. 10:06 Múlt-kor
Pompejit találat éri - Pompeji, augusztus 25., 7:30
A hamuoszlop, melyet a Vezúv lövellt ki magából hirtelen összeomlott és egy minden korábbinál nagyobb és erősebb lavinává vált, mely szédítő sebességgel hömpölygött le a hegyoldalon, egyenesen Pompeji felé. Az izzó hamu a házakba tört ajtón, ablakon, réseken és lyukakon át és megölte a legtöbb hátramaradt embert.
A herculaneumiakkal ellentétben a Pompejiek nem hirtelen vesztették életüket, a legtöbbnek még jutott egy pár lélegzetvétel, mielőtt meghalt. Az első légvétellel forró hamut és gázokat szívtak be, miáltal tüdejük azonnal párával telt meg. A második lélegzet még több hamut juttatott a szervezetbe, ami a nedvességgel összeállva cementként rakódott le a tüdőkben és a lécsövekben. A harmadik légvétellel a cementréteg megvastagodott. Az áldozatok levegő után kapkodtak, végül megfulladtak.
A várostól délnyugatra a lavina egy nagy csapat embert ölt meg egy gazdag kereskedő házában, melyet manapság „Menander házaként” ismerünk. Ezt épp renoválták, mikor a vulkán kitört, és a tulaj, Quintus Poppeius ideiglenesen máshol lakott. Távollétében egy felszabadított rabszolga vigyázott a házra, aki a lányával együtt egy kis lakrészben élt.
Mikor a hamu záporozni kezdett, egy nagyobb csapatnyi ember keresett menedéket a házban. Másnap reggel, amikor a tajtékkőeső hevesebbé vált, majd’ mindenki a menekülés mellett döntött. Többségük már éppen úton volt, mikor a következő hullám megérkezett.
A régészek ebben a házban négy csoportban találtak áldozatokat. Egy kisebb, 10 főből álló csoportra a legfelső szintre vezető lépcsősor mellett bukkantak. A felső emeleten két nőt és egy fiatal lányt találtak, akik akkor haltak meg, mikor épp a házat próbálták meg elhagyni. Egy harmadik csoport a legalsó szinten került csapdába. Ők kétségbeesetten egy baltával próbáltak lyukakat ütni a falba.
A felszabadított rabszolgát a régészek a saját kamrájában, az ágyban fekve találták meg. Talán aludt – vagy talán nem akarta elhagyni azt a házat, melyet gondjaira bíztak. Kislánya a lábánál feküdt, mikor az izzóan forró hamu behömpölygött a helyiségbe.
Pompeji másik részén, Gaius Julius házában a lakók épp aludni próbáltak egy keveset. A kereskedő unokaöccse és annak állapotos felesége egy sarokban, egymás mellett feküdt. Mikor a lavina végigörvénylett az utcákon, ők tizenketten már sehova nem mehettek. Az összes ajtó és ablak eltorlaszolódott és a ház legelső része összedőlt. Az emberek egyenként fulladtak meg az izzóan forró hamufelhőben. Végül a ház hátsó része is leomlott és az áldozatokat hamu- és kőréteg temette maga alá. Csak majd’ 1850 évvel később - 1913 januárjában – kerültek újra napvilágra a ház lakói.
A Vezúv elpusztít mindent - Pompeji, augusztus 25, 8:00
Negyedórával azután, hogy a kereskedő családja odaveszett, a Nápolyi-öblöt elárasztotta az utolsó – és egyben a legerősebb – lavina. Gáz, hamu és kő hömpölygött végig a halott városokon és 450 m-rel beljebb tolta a partvonalat a tengerben. Útja során a lavina emberek ezreit ölte meg – azokat, akik kora reggel menekültek el a városból.
Stabiaeben idősebb Plinius admirális a tengerhez sétált, hogy megnézze, vajon lecsillapodott-e az már annyira, hogy vitorlát bonthassanak. A tenger azonban még mindig háborgott és Plinius azt kérte szolgáitól, hogy egy szőnyeget teítsenek a földre, hogy egy kicsit lepihenhessen. Ekkor a levegőt maró kéngőz járta át, ahogy a lavina szétterjedt; veszélyeztetve mindent, ami élt az öböl középső részén.
Plinius barátai gyorsan menekülőre fogták, és két szolgával hátrahagyták őt a parton. Ezek segítségével az öreg keservesen feltápászkodott, de szinte rögtön újra össze is esett. Ifjabb Plinius később azt gyanította, hogy a sűrű gőz mérgezte meg nagybátyját.
Mikor a napfény két nap múlva újból visszatért, teljes épségben találták meg a holttestet. „Úgy tűnt, mintha csak aludna”- írta Plinius nagybátyja haláláról az egyik barátja elbeszélése alapján. Az ifjú író maga túlélte a katasztrófát. 25 évvel később papírra vetette a történteket, mellyel az egyetlen szemtanúi beszámolót adta a világnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
